Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930

1930. május - Oldalszámok - 89

— 89 — feltüntetett országos benépesedési arányszámot, a 9.33 %-ot. A tankötelesek számából 23% I. osztályos, 21 o/

0 n. osztályos, 20"/o III. osztályos, 19% IV. osztályos, 11% V. osztályos, 6<y

0 VI. osztályos. A két utóbbi osztály abnormis, a háborfu és forradalmak utáni lecsökkent számából látható, lvogy még két évre van szükség áttekinthető s irányadónak vehető létszám eléréséig. Tanköteleseink közül — ha ugyan az adatok megbízhatók — mindössze 204 (1.3o/

0) járt másfelekezetü és 968 (6.2<y

0) állami, vagy községi iskolába(?). A mi iskolánkba járt 2378 másvallásu (189-el több mint az előző iskolai évben). Tehát a magunk gyermekeinek 10.6o/o-os iszaporodásával szemben az iskolánkba járó másfelekezetü gyermekek szaporodása 8.60/0, 20/o-al rosszabb a miénknél. A VI. osztályosok közül 8o/

0 kivételével elvégezték sikerrel a VI. osztályt. A konfirmandusok száma azonban körülbelül ^-/^-el több, mint a VI. osztályos református tanulóké. A mulasztások száma — nyilván a kedvezőbb téli időjárásnak következtében — nagyot csökkent, egy-egy tanulóra átlag 10 mulasztás esik (előző évben 14). Az ismétlő-iskolások száma a legrosszabb benépesedésü évekről rekrutálódván — az előző évi 5360-ról 21o/

0-os csökkenéssel 4313-ra esett alá. Iskoláink fenntartására fordított közel 1 millió pengő kiadásnak felét az iskolafenntartó egyházak, másik felét az állam fedezfre, a községek aránylag csekély hozzájárulásával (az adatok nagyon hiányosak). Az 50 filléres beiratási díjakból az ifjúsági és tanítói könyvtárakra fordított kiadások leszámításával rendelkezésre állt az iskolai év végén 21.180 pengő, tehát egy-egy iskolára átlag 84 pengő 44 fillér. Iskoláink a szellemiekben is iparkodtak az ismert nyomokon haladva hivatásukat betölteni. A taneredmény legtöbb helyen fokozódott. Az iskola életére hatással levő tényezők általában megtették kötelességüket, úgy hogy ha nem kellene állandóan aggódnunk a csekély népességű iskolák miajtt, tanügyünk állapotáról a legnagyobb megnyugvással nyilatkozhatnánk. A tanítók nemcsak az iskolai oktaitást végezték dicséretes odaadással, hanem tevékenyen közreműködtek az egyházak missziói munkáiban, az iskolánkivüli népművelésben, szövetkezetek vezetésében, leventék oktatásában is. Az egyházkerületben működő 439 tanító közül kitűnő volt az eredmény 146 (410/0), jeles 110 (32o/

0), jó 67 (19<>/o), elégséges 23 (7o/

0) tanerőnél. Nem lehetett minősíteni három tanító (1%) iskoláját. Elégtelen taneredV ményü iskola nem volt egy sem. A szolgálati magatartás miatt panasz alig fordul elő. Az egyes egyházmegyék jelentéseinek kiemelkedőbb mozzanatai a következők: \a) Belsős,ornogy. A férfitanítókban lévő hiány s főként az ismeretes javadalmi sérelmek folytán sok nehézségbe ütközött az államsegélyüket veszített állásoknál ideiglenes tanítók alkalmazása. Két állás lelkésztanítósággá szerveztetett, 6 helyen ideiglenes erőket kellett alkalmazni. A tan-