Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930

1930. május - Oldalszámok - 5

— 5 — Lelkészi főjegyző bejelenti, hogy a közgyűlés alkotó tagjai kellő számban megjelentek. E jelentés alapján egyházkerületi főgondnok úr a közgyűlés határozatképességét megállapítja, lelkészi főjegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére kinevezi, s a közgyűlést a következő nagyérdekü beszéddel megnyitja: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Sok csodálatos, sőt a „misztikummal határos" van a magyarság ezer éves történetében. A „Magyar törzs vezetése alatt hét törzsből alakult nép"

1 egyik szomszédjától űzetve, elhagyja régi tartózkodó helyét és a „népeknek nagy országútján", örökös harcban szomszédaival és a természettel, vándorol új hazát keresni. Konstantin, a bizánci császár előadásából tudjuk, hogy „bölcs tanácsú és gondolkozású, kiválóan vitéz és uralkodásra termett"

2 fejedelem Árpád vezér irányítása mellett érkeztek őseink erre a földre. A maroknyi kis nemzet körülbelül hét év alatt befejezi a honfoglalás nagy munkáját. S amig ezer év alatt nagy birodalmak megsemmisültek, annyi más nemzet beolvadt a hatalmasabb hódítónak országába, vagy egészen el is tünt a föld színéről, addig „annyi balszerencse közt s oly sok viszály után" a Mindenható kegyelme a kis magyar nemzetet nemcsak megtartotta, hanem a haladás útjára vezette és abban az áldásban is részesítette, hogy a világ művelődésének nagy munkájában elvégezze azt, ami számunkra kijelölve van. A tiz hosszú évszázad alatt, amelynek minden öröme, szerencséje, dicsősége és áldása a mi izig-vérig magyar lelkünket boldogsággal tölti el, egyúttal tömérdek gyász és csapás is sújtotta nemzetünket. De a négy nagy nemzeti katasztrófából egyik sem volt szörnyűbb, mint az, amelynek tíz éves emléknapját néhány hó előtt kellett átélnünk, s amelynek emléke lelkünk mélyén ma is ott sajog: a trianoni békediktátum. Mi, magyar reformátusok, mélységes fájdalommal érezzük át mindazt a szörnyűséget, amelyet ez az u. n. „béke" példátlan képmutatással mért reá a millió magyarra azáltal, hogy megkísérelte elismertetni azt a valótlanságot, hogy Magyarország okozta a világháborút. Mi azon a nagy napon is, amelyet a középkori egyházi énekiró „dies irae"-nek nevezett, az Úr ítélőszéke előtt is nyugodtan fogjuk vallani: a magyarság ebben a reákényszerített védelmi harcban hosszú éveken át azért küzdött, hogy megoltalmazza ezer éves hazájának határait. 1 Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása cimű (1930) 40. 1. 2 Csánki Dezső Árpád cimű mű 15. 1.