Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930

1930. május - Oldalszámok - 113

- 113 ­meg és a költségeket nem vállalta át, joga van a javadalmas püs­pöknek, vagy örököseinek a haszonélvezet tartama alatt eszkö­zölt beruházásokat, amennyiben a beruházások költségeinek megtérítése tekintetében az utóddal nem sikerül megállapodásra jutni és a beruházások az állag sérelme nélkül elvihetők a bir­tokról, az előző állapot helyreállítása mellett a haszonélvezet megszűntekor elvinni. Az állag sérelme nélkül el nem távolítható befektetések, ültetvények stb. az egyházkerület tulajdonába mennek át. 5. Az egyházkerület mindenkori püspöke a birtok jövedel­mének haszonélvezetébe hivatalba való beiktatása napján, ille­tőleg a kezelési idő letelte után lép és abban benne marad mind­addig, mig a püspöki tisztséget betölti. 6. Ha a püspöki állás a püspök elhalálozása folytán üre­sedik meg, a püspök özvegyét és kiskorú gyermekeit a püspök­halála után következő hónap 1-től számítandó fél esztendeig e javadalom haszonélvezete megilleti. Ez esetben az új javadalmas haszonélvezeti joga csak ennek a félesztendőnek lejártával kez­dődik. Ilyen esetben az elhunyt javadalmas özvegye és kiskorú gyermekei és az új javadalmas közti megosztás tárgyát egy egész gazdasági év eredménye (tiszta jövödelme) képezi, melyet a 2. pont szerint alakított bizottság állapít meg végérvényesen az elhunyt javadalmas örökösei és az új javadalmas megbízott­jainak meghallgatása után. 7. Ha az elhunyt püspök után sfem özvegy, sem kiskorú gyer­mek nem marad, akkor a javadalomnak az elhunyt püspök elha­lálozása és az új püspök beiktatása közötti időre eső jövödelme (interkalare) a püspök helyettesítésével járó költségek levonása után az egyházkerület közpénztára javára esik. Az így eredő be­vételekből az egyházkerület alapot létesít, mely első sorban a szükséges beruházások költségeinek fedezésére fordítandó. 8. Ha az elhunyt püspök után özvegy és kiskorú gyermekek maradtak, akkor a javadalomnak a kegyeleti időre (a püspök halála után következő hónap első napjától számítandó félév) eső jövedelme felerészben az özvegyet, felerészben pedig egymás­közti egyenlő arányban a kiskorúakat illeti. Ha csak özvegy ma­radt, a kegyeleti idő teljes jövedelme az özvegyé. Ha pedig csak kiskorú gyermekek maradtak, a kegyeleti iclő egész jöve­delme fejenként egyenlően felosztva ezeket illeti. Nagykorú gyermekek és felmenő vagy oldalági rokonok a kegyeleti időre eső jövedelemben nem részesülhetnek. Az olyan nagykorú gyermekek azonban, akik testi, vagy szellemi 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom