Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1929

1929. szeptember - Oldalszámok - 82

— 82 — r az állami és egyházi anyakönyveket e szempontból is hasonlítsák össze havonként. I) Egyházkerületi közgyűlés utasítja lelkészeket, hogy vegyes házasságkötés esetén biztos meggyőződést szerezzenek arról, vájjon nem köttetett-e egyházunk kárára reverzális; ha megállapíttatnék, hogy egyházunk kárára kötöttek reverzálist a házasságra lépő felek, egyházi áldásban nem részesíthetők. m) Végre a kerületi közgyűlés teljes elismerését és köszönetét fejezi ki Győry Elemér belmissziói elő­adó úrnak a jelentés gondos és minden részletre kiter­jedő megszerkesztéséért. SOI. Egyházkerületi lelkészértekezlet jegyzője beterjeszti az értekezletnek Kaposvárott, 1929. évi szeptember hó 22-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvből meg­állapíttatott, hogy főtiszteletü és méltóságos Püspök úr, az ér­tekezlet elnöke, igen mély és tartalmas megnyitót mondott a pasztoráció jelentőségéről, felekezeti iskoláink fenntartásáról és a marburgi kollokvium négyszázados jubileuma alkalmával fel­vetett, a protestantizmus érdekeit védő központi szerv létesíté­sének fontosságáról és nagy nehézségeiről; előadást tartott Ólé Sándor alelnök »Egyházunk védeline« cimen. Egyházkerületi közgyűlés köszönetét fejezi ki főt. és mélt. Püspök úrnak értékes és irányt mutató, elő­adásszámba menő megnyitó beszédéért; úgyszintén kö­szönetet mond Ólé Sándor alelnöknek praktikus elő­adásáért. 202. Lelkészértekezlet azzal a javaslattal fordul kerületi közgyűléshez, hogy irjon fel az egyetemes konventre diakonus­képző intézet felállítása és a diakonisszaképzés kifejlesztése iránt. Egyházkerületi közgyűlés megkeresi egyetemes konventet egy református diakonusképző-intézet léte­sítése iránt, továbbá az iránt, hogy lépjen érintkezésbe a diakonisszaképző-intézetek igazgatóságával, illetve fenntartóival diakonisszáknak oly számban képzésére, hogy a gyülekezetek ez irányú igényei kielégíthetők le­gyenek. 203. Lelkészértekezlet pártolólag terjeszti közgyűlés elé Szűcs József veszprémi esperes azon javaslatát, mely szerint lel­készértekezlet tartásának csak úgy van jelentősége, ha van tárgy és idő a tárgyalásra és akkor, ha a tagok az értekezletet céljá­nak megfelelő komolysággal veszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom