Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1929

1929. szeptember - Oldalszámok - 82

— 82 — r az állami és egyházi anyakönyveket e szempontból is hasonlítsák össze havonként. I) Egyházkerületi közgyűlés utasítja lelkészeket, hogy vegyes házasságkötés esetén biztos meggyőződést szerezzenek arról, vájjon nem köttetett-e egyházunk kárára reverzális; ha megállapíttatnék, hogy egyházunk kárára kötöttek reverzálist a házasságra lépő felek, egyházi áldásban nem részesíthetők. m) Végre a kerületi közgyűlés teljes elismerését és köszönetét fejezi ki Győry Elemér belmissziói előadó úrnak a jelentés gondos és minden részletre kiterjedő megszerkesztéséért. SOI. Egyházkerületi lelkészértekezlet jegyzője beterjeszti az értekezletnek Kaposvárott, 1929. évi szeptember hó 22-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvből megállapíttatott, hogy főtiszteletü és méltóságos Püspök úr, az értekezlet elnöke, igen mély és tartalmas megnyitót mondott a pasztoráció jelentőségéről, felekezeti iskoláink fenntartásáról és a marburgi kollokvium négyszázados jubileuma alkalmával felvetett, a protestantizmus érdekeit védő központi szerv létesítésének fontosságáról és nagy nehézségeiről; előadást tartott Ólé Sándor alelnök »Egyházunk védeline« cimen. Egyházkerületi közgyűlés köszönetét fejezi ki főt. és mélt. Püspök úrnak értékes és irányt mutató, előadásszámba menő megnyitó beszédéért; úgyszintén köszönetet mond Ólé Sándor alelnöknek praktikus előadásáért. 202. Lelkészértekezlet azzal a javaslattal fordul kerületi közgyűléshez, hogy irjon fel az egyetemes konventre diakonusképző intézet felállítása és a diakonisszaképzés kifejlesztése iránt. Egyházkerületi közgyűlés megkeresi egyetemes konventet egy református diakonusképző-intézet létesítése iránt, továbbá az iránt, hogy lépjen érintkezésbe a diakonisszaképző-intézetek igazgatóságával, illetve fenntartóival diakonisszáknak oly számban képzésére, hogy a gyülekezetek ez irányú igényei kielégíthetők legyenek. 203. Lelkészértekezlet pártolólag terjeszti közgyűlés elé Szűcs József veszprémi esperes azon javaslatát, mely szerint lelkészértekezlet tartásának csak úgy van jelentősége, ha van tárgy és idő a tárgyalásra és akkor, ha a tagok az értekezletet céljának megfelelő komolysággal veszik.