Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928
1928. szeptember - Oldalszámok - 2_38
— 38 Isten, amely tudáshoz a szív melegsége járul. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Méltóságodhoz, hogy tartsa meg elsősorban egyesületünket abban a jóindulatban, amely jóindulattal méltóztatott eddig irántunk viseltetni, másrészről pedig bölcs szavával, nemes példaadásával vezesse az egyházkerület lelkészi karát oda a nyomor tanyáihoz, hol a lélek uralmát vissza lehet nyerni s ez által is Istennek szolgálni s e részben is a Krisztus tanait a földön megvalósítani. Ehhez a munkához bizalommal, szeretettel kérjük Méltóságod bölcs vezetését s ezzel az óhajtással üdvözlöm én ma 40 éves jubileumán. Püspök úr válasza. Nagyságos ügyvezető Elnök Úr! Hálásan köszönöm, hogy engem üdvözölni szives volt s egyben rámutatott azokra a kötelességekre és feladatokra, amelyek a Krisztus anyaszentegyházára, közelebbről az evangéliumi egyházakra és azok lelkészi karára várnak, hogy a lépten-nyomon található ínséget és nyomort s az azzal kapcsolatos bűnt enyhíteni, illetve megakadályozni igyekezzenek. Én mélyen át vagyok hatva attól, hogy nekünk, ha egyházunk igazán Krisztus szellemében kiván működni, fokozottabb tevékenységet kell kifejtenünk az emberbaráti szeretet munkamezején és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy életem legszebb jutalma az lesz, ha minél több szenvedőnek tudom könnyét letörölni, ha minél több eltévelyedettet tudok a bűn karjaiból kiszabadítani s a Krisztus evangéliumához visszavezetni, ha minél több elhagyott gyermeket tudok felruházni, ha meg tudom valósítani a Krisztus parancsolatát, aki azt mondotta, hogy az éhezőnek adjunk enni, a szomjuhozónak adjunk inni, a mezítelent ruházzuk fel, a börtönben levőket keressük fel és a betegségben sinylődőket vigasztaljuk meg. Az Isten áldása legyen azon a munkán, amelynek Nagyságod olyan lelkes apostola és legyen meggyőződve, hogy ebben a munkában mindig számíthat támogatásomra. Löke Károly esperes üdvözlő beszéde a tatai egyházmegye, Tata, Szomód és Komárom egyházközségek nevében. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! Méltóztassék megengedni, hogy a tatai református egyházmegye, amely egyházmegye lelkészi karának csak néhány esztendővel ezelőtt méltó büszkesége és dicsekedése volt, külöjiösen pedig ez egyházmegye három gyülekezete legmélyebb tiszteletét, hódolatát és ragaszkodását tolmácsolhassam. E három gyülekezet tagjainak szivét-lelkét öröm és boldogság tölti el s bár nem lehetnek jelen, de szívben, lélekben itt vannak mindnyájan, hogy együtt örüljenek Méltóságoddal 40 éves jubileumi ünnepén. Öröm és boldogság tölti el különösen a tatai gyülekezet tagjainak lelkét s büszkeséggel gondolnak arra, hogy Méltóságod bölcsője ott a Vértesek