Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928
1928. szeptember - Oldalszámok - 2_35
— 35 — Országos Középiskolai Tanáregyesületnek nem egyszerű tagja, hanem Közlönyének kiváló munkatársa s mindig hűséges olvasója volt. Ott állt az Országos Református Tanáregyesület bölcsőjénél s mint annak egyik alelnöke, hosszú időn át irányította munkásságát. Szűkebb egyesületünknek, az Országos Középiskolai Tanáregyesület Győrtankerületi körének eleitől fogva lelkes támogatóját, pártfogóját tiszteljük Főtiszteletü és Méltóságos Püspök úrban. Élete munkásságának érett gyümölcseit nemcsak a theológia, hanem a paedagogia is élvezte s olyan tevékenységet fejtett ki ezen az utóbbi téren is, amelyért minden tanár büszkén vallhatja munkatársának. A régi református iskolák tudós professzorát láttuk Főtiszteletü és Méltóságos Püspök úrban mindenkor s most, amikor vezérünk lett, arra kérjük, hogy elődeinek nemes példáján lelkesülve s az ő koszorujuk után vágyva, árassza ki a gondjaira bizott iskolákra s azok tanáraira szeretetének fénylő és melegítő sugarait. Hosszú pályáján volt alkalma meggyőződni annak igazságáról, hogy az iskola a tanár s a jó iskola a jó tanár. Ezekért fáradni, ezekért áldozni nemes dolog s vezérhez illő föladat. Büszkén tekintünk Főtiszteletü és Méltóságos Püspök úrra ezen a napon s a költő szavait vesszük ajkunkra: »Fény nevére, áldás életére«/ Püspök úr válasza. Méltóságos Főigazgató Úr! Igen Tisztelt Uraim! Hálásan köszönöm ennek a három egyesülésnek a nevében kifejezett szives üdvözletét és jókivánatait. Méltóságod volt olyan szives rámutatni arra, hogy engem milyen régi és szoros kapcsolatok fűznek az Országos Középiskolai Tanáregyesülethez és milyen kapcsolatok kapcsolnak az Országos Református Tanáregyesülethez s ebből természetesen folyik az, hogy az Országos Középiskolai Tanáregyesület győri kerületi fiókjához ugyanazok a meleg szálak kötnek, mint magához az anyaegyesülethez. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy az a fontosság, amelyet mint egyik előbbi válaszomban kifejeztem, a középiskolai nevelésnek tulajdonítok, amelynek nemzetünk kulturéletére gyakorolt mély befolyásáról meg vagyok győződve, arra indít, hogy ezeket az egyesüléseket, ahol a tanár önállósága a legszebben nyilatkozik meg, a magam részéről továbbra is a legmelegebb támogatásban részesítsem. Méltóztassanak hálás köszönetemet fogadni, hogy itt megjelenni és rokonszenvükről biztosítani szívesek voltak. 3*