Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_28

— 28 zett ismereteit és itt terjesztett tudományát az itt nyert lelkesedéssel önzellenül, céltudatosan, sikeresen ma is ápolja és ragyogtatja anyaszentegyházunk, hazánk, nemzetünk javára, a köz boldogítására és Isten dicsőségére. Adja a mindenható Isten, hogy e szent és üdvös munkát Főtiszteletü Méltóságod erőben, egészségben folytathassa ad multos annos! Püspök úr válasza. Nagytiszteletü Tanár Úr! Igen tisztelt Küldöttség! Hálásan köszönöm a debreceni lelkészképző-intézetnek és magának a kollégiumnak szives üdvözletét. A debreceni kollégium és a mi pápai főiskolánk között, amint arra rámutatni méltóztatott, rendkívül erősek voltak a kapcsok, különösen a XVIII. században és a XIX. század elején és mi hálával gondolunk azokra az értékekre, amelyeket szellemi téren ezekben az időkben, amikor főiskolánk bujdosni volt kénytelen, Debrecentől kaptunk. Ezek az ősi kollégiumok szervezetükben és szellemükben egyaránt azonos bélyeget, a kálvinizmus bélyegét viselték magukon és amikor most én hálásan köszönöm, hogy Magyarországnak, fájdalom, ez idő szerint legkeletibb részéről itt megjelenni szívesek voltak, hogy az országnak majdnem legnyugatibb részén testvérkezük nyújtásával szeretetükről biztosítsanak, biztosítom a Nagytiszteletü Igazgató urat, hogy a debreceni kollégiumra és annak legifjabb ágára, a lelkészképző-intézetre a legnagyobb szeretettel gondolok és örülni fogok, ha a kollégium és abban a lelkészképző-intézet a maga hivatását minél tökéletesebben megvalósítja. Ezt adja a Mindenható Isten! Dr. Bene Kálmán csurgói reálgimnázium! igazgató üdvözlő beszéde. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! A kaposvári Gróf Bethlen Margit nőnevelő-intézet és a csurgói református reálgimnázium igazgató-tanácsának küldöttsége mélységes tisztelettel áll meg Méltóságod magas szine előtt, hogy bensőséges lélekkel, szivének teljességével vehessen részt abban az általános s e csonka ország határain messze túlterjedő tiszteletadásban, tiszta örömben, forró ünneplésben, mely Méltóságod fenkölt alakját a mai évforduló alkalmával hatványozott mértékben övezi körül. A lelki és szellemi kiválóságnak csodálatos kincsei: a mélységes és magasbatörő tudás, a bölcs mérséklet, a fájdalmakban kristályosodott sziv mindeneket átfogó, éltető és megtartó melegsége, egy páratlanul pazar tevékenységgel eredményekben, tényekben, Istentől áldott munkássággal megfutott és zenitjére ért életpályának minden fénye, tekintélye, áldása, súlya, mint Méltóságod egyéniségének összetevői — nemcsak magyar református anyaszentegyházunknak disze, értéke, büszkesége, gazdagsága, reménysége és fundamentuma, hanem az egész lesújtott magyar nemzetnek, sőt az egész művelt világnak is. Csoda-e, ha a somogyi végekre is elhat Méltóságod egyéniségének