Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_22

— 22 Dr. Tenzlínger Józsefnek, Pápa város polgármesterének üdvözlő beszéde. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Úr! Most, amidőn Pápa város tanácsa, egyáltalán minden társadalmi rétegét felölelő egyesületei, tűzoltótestülete, a város egész közönsége nevében ide járulunk, hogy meleg szeretettel üdvözöljük, akkor a mi lelkünket talán az üdvözlők seregének valamennyiénél nagyobb öröm tölti el. Az az öröm, amelyet a család érez egy kimagasló, jeles, eredményes multu fia iránt. Legyen szabad ezt a hasonlatot használnom, tekintettel arra, hogy Méltóságod működése innen indult ki felfelő emelkedő útjára, itt szerezte ennek a városnak falai között azokat az erőket, amelyek ilyen nagy, hatalmas, eredményes munkásságot váltottak ki s ha jellemezni akarom a város közönségének érzelmeit, azt kell mondanom, hogy kettős érzelem tölti be most lelkünket: a büszkeség és a hála érzete! Büszkeség azért, mert hiszen itten közöttünk élvén, ide visszatérve méltóztatott ezeket az eredményes működéseket kifejteni és hála azért, mert liir és dicsőség származott Méltóságod működéséből a mi városunkra, de hála nemcsak azért, hanem azért is, hogy visszajött közénk, hogy székhelyét itt állította fel. Hála azért, hogv olyan szives érdeklődéssel viseltetik velünk szemben, városunk minden ügye iránt, különösen a szegények ügye iránt s talán legyen szabad itt a nagy közönség előtt szives adományát megköszönni, melyet szegényeink közötti szétosztásra most is adni kegyes volt. Én a leghálásabb köszönettel a legszegényebb néposztály részéről, de a legnagyobb büszkeséggel valamennyiünk részéről köszöntöm Méltóságodat itt a határkőnél, mert hiszen minden jubileum bizonyos határ. Méltóságod most eljutott 40 esztendős közéleti hosszú űtja után egy határra. Ha visszatekint, egy nagy fáju lombos erdőt fog látni nagy, hatalmas, eredményes munkásságának jeleképen, de ha előre tekint, mert hiszen még egy magas szép út áll Méltóságod előtt, látni fog a hegy ormán egy kis pislákoló lámpát, melyet elérni talán nehéz, de hisszük, hogy le fogunk győzni minden fáradságot, el is jutunk oda a pislákoló lámpához, ki tudjuk gyújtani, hogy fényével elárassza szép Nagymagyarországot, mindnyájunknak szive vágyát! Meleg szeretjettel köszöntöm Méltóságodat e város közönsége nevében azzal a kéréssel, maradjon itt, közöttünk -élje le további életét, itt fejtse ki áldásos működését, törődjék továbbra is a mi sorsunkkal, segítsen meg ügyes-bajos dolgainkban, mi itt fogunk állani a háta mögött mélységes tisztelettel s azzal a fohászszal: áldja meg a hatalmas Isten bőséggel, jóléttel, egészséggel, hosszú élettel, sok-sok eredménnyel és sikerrel élete további folyását! Püspök úr válasza. Nagyságos Polgármester Úr! Igen Tisztelt Uraim! Fogadják szivem mélyéből jövő hálámat azért az igazán meleg üdvözlésért, amelyben engem Pápa város közönsége s különböző társadalmi egyesületei részéről Nagyságod imér^t elhangzott szép szavaiban részesíteni szives volt. Ha az én böl-