Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_29

— 29 — ség is csak későn, amikor már ezek a panaszok széles körben, igen sok esetben túlzottan hangoztatnak, vehessen róluk tudomást. E tekintetben azonban szükséges volna a nőnevelő-intézetre vonatkozó Szabályrendelet 71. és 89. §-ainak megfelelő módosítása. Tisztelettel kérem, méltóztassék az igazgató-tanácsot felhívni, hogy ide vonatkozó, az illetékes fórumok meghallgatásával elkészítendő javaslatát a jövő egyházkerületi közgyűlés elé terjessze fel. Theológiai akadémiánkon ez évben a tantárgybeosztás a konventi tantervnek egészen megfelelő volt s minden tárgyat megfelelő szaktanár adott elő. Helyettesítésre nem volt szükség. Az előadások a tanév megnyitásától egész bezárásig zavartalanul folytak. Magam a főiskolai gondnok urakkal együttesen ismételten meglátogattam az előadásokat s résztvettem az első félévi kollokviumokon, amelyeknek eredménye, általában jónak mondható. A theol. akadémiai ifjúság önképzőköri munkássága is kielégítő, de theológusainkat még mindig nagyon elvonják az életfenntartás gondjai attól, hogy egészen a pályájukra való előkészülés nagy feladatának szentelhessék magukat. E tekintetben csak fokozottabb anyagi segélyezés s főkép a theológiai internátus megvalósítása fog gyökeres és üdvös változást előidézni. Mind a kettő állandó gondoskodásom tárgyát képezi s ez évi költségvetésünk tanúskodik arról, hogy theológusok segélyezésére most már a békebeli segélynek mintegy 60°/o-át sikerült beállítanunk, viszont a theológiai internátusnak szépen növekedő tőkéje reményt nyújt arra, hogy lelkészképzésünknek ezt a nagy eszközét odaadó munkával néhány éven belül sikerül létrehoznunk. Egyházaink vagyoni helyzetéről ez évben nyújthatok először általános tájékoztatást, a részletekre vonatkozólag vili. Vagyoni utalva az egyházkerületi közgyűlést a jelentésem végén ki- ügyek, nyomatott egyházi adattár adataira. Ha az adatokat minden tekintetben teljesen megbízhatóknak nem tekinthetem is, arra alkalmasak, hogy a háború előtti év adataival való összehasonlítást lehetővé tegyék. Ebből az összehasonlításból megnyugvással láthatjuk, hogy egyházaink csak ingó vagyonban szenvedtek jelentékenyebb károsodást, amelyet azonban rekompenzál az adósságoknak a devalváció következtében lehetővé vált nagymérvű csökkenése. 1914-ben egyházaink összes ingatlan vagyona volt (leszámítva a barsi és komáromi egyházmegyékre vonatkozó adatokat, de érintetlenül hagyva a belsősomogyi egyházmegye adatait, melyek az azóta megszűnt horvát-szlavón missziói egyházak adatait is tartalmazzák) 18,840.000 aranykorona, egyházaink ingatlan vagyona a jelenlegi egyházi adattár tanúsága szerint 21,130.000 pengő. Egyházaink ingó vagyona volt 1914-ben 3,042.000 aranykorona, egyházaink ingó vagyona jelenleg 2,227.000 pengő. Egyházaink terhe volt 1914-ben 2,297.000 aranykorona, egyházaink terhe jelenleg 265.000 pengő. Amint ez adatokból látható, az ingó vagyon apadása valóban megtérül az adósságok e