Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927

1927. szeptember - Oldalszámok - 8

— 8 —nem elnyomta, hanem nagyösszegű államsegélyekkel és ilyen jelentős szociális alkotásokkal támogatta a nemzetiségeket. A református egyházi élet terén Darányi Ignác a szomszédos egyházkerületben fejtette ki legnagyobb jelentőségű munkásságát; de mint a komáromi egyházmegye gondnoka, majd főiskolánk világi gondnoka s azután holtáig örökös tb. főgondnoka, a mi egyik nagy büszkeségünk is volt. Tudjuk, mily sokat köszönhetünk neki főiskolánk diszes új épületének emelése körül. Irántunk tanúsított kegyes érdeklődését évről-évre áldozatkész adományokkal bizonyította és a végrendeletében tett alapítvánnyal módot adott arra, hogy főiskolánknak egy-egy jeles és reményekre jogosító növendéke éveken át anyagi gondoktól menten folytathassa tanulmányait és élte fogytáig is áldhassa a nagy és bölcs férfiúnak nemes emlékezetét. Egyházunknak jogos érdekeit mindenkor és minden téren egyéniségének rendkívüli tekintélyével, nyugodt méltósággal és felekezeti elfogultság nélkül védte meg. Az egyház erejét és jövőjét a belülvaló építésben s a lelkipásztori gondozás és a belmissziói munka által, a hitélet erősítésében kereste. És évszázadokra szóló irányítást adott, amikor hangsúlyozta: „mi is úgy szolgáljuk nemzetünket, mint azt dicső elődeink szolgálták, t. i. hogy egyházunk hű szolgálata által mindenkor a hazának tegyük a legnagyobb szolgálatot". Egyetemes Konventünknek utolsó ülését az elnöklő gróf Degenfeld József főgondnok úr azzal a néhány szóval nyitotta meg: nem hitte, hogy a rajta végzett életveszélyes műtét után még elnökölni fog. Minthogy Dókus Ernő mélyen tisztelt társunk az ülés elején nem volt jelen — a Konvent tagjainak egyhangú helyeslése mellett — én fejeztem ki azt a szivből jövő óhajt, hogy akkori kitűnő világi elnökünk, mint bölcs és tapasztalt vezér, még évek hosszú során át irányítsa munkásságunkat. A Mindenható nem hallgatta meg imánkat, egyházunk munkájában, fájdalom, hiányozni fog az a nagy akaraterő, rendkívüli munkabírás és páratlan kötelességérzet, amelyek dr. gróf Degenfeld Józsefet több mint félszázados közéleti munkájában jellemezték. Református egyházunknak nemrég elköltözött két kitűnő vezérfia sokban eltérő egyéniség volt. Darányi Ignác törzsökös magyar családból származott, édesatyja révén a jeles magyar mezőgazdák tehetségét örökölte; édesanyja után pedig a magyar politikai életben nevezetes bernáthfalvi Földváry-családnak fényes tulajdonságai és lelki hagyományai szálltak reá örökül. Egyetemes Konventünk és Zsinatunk júliusban elhunyt világi elnöke, külföldi főúri család sarja volt. Ősei középkori lovagvárakban parancsoltak ; ősfájában Svájc, a német birodalom és más nyugoti államok nagy és régi főúri családjainak neve szerepel. A magyar földnek csodatevő ereje formálta őt egészen magyarrá.