Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1923

1923. május - Oldalszámok - 55

— 55 — A fölmentés tárgyát képező vádak panaszosok részéről vissza nem vonattak, azok ma is fennállanak és képviselik azokat a vá­dakat maguk a panaszosok. De egyébként is azok a vádpontok hivatalból üldözendő vét­ségekre vonatkoznak, ennélfogva tehát a fellebbezési biróság az egész fegyelmi ügy anyagának, a per összes körülményeinek és a bizonyítékoknak figyelembe vételével nem térhetett ki ama köteles­sége elől, hogy az ügyészi vád és a szorosan vett vizsgálat tár­gyává nem tett vádpontokat is tárgyalása anyagául föl ne vegye, mérlegelés és Ítélete tárgyává ne tegye. Egyik vádpont, hogy dr. Makai Sándor Nógrádverőcze köz­ségben elvállalta a lakáshivatal vezetését. Ez a vádlott beismeré­sével is bizonyított tény. Az egyházi törvények I. t.-cikk 143. §-ának D) g) pontja óva inti a lelkészeket olyan foglalkozás vállalásától, amely hallgatóikkal való jó viszonyukat megzavarhatja és hivatásuk méltóságának meg nem felel. Bizonyításra nem szoruló tény az, hogy a mai viszonyok kö­zött egy lakáshivatal vezetése, különösen Nógrádverőczén, amely fürdőtelep is, a legnehezebb, de egyúttal a leggyülöltebb foglal­kozás is. Tág teret nyit a személyes hatalmaskodásnak és intéz­kedéseivel senki sincs megelégedve. Állandó fészke a súrlódások­nak, az ellenségeskedésnek, tehát nemcsak lealázó egy lelkészre nézve, hanem folytonosan szítja a gyűlölséget közte és hívei kö­zött. Dr. Makai Sándor itt sem veszi figyelembe az egyházi tör­vényeket, hanem dacára annak, hogy ebből az állásából kifolyólag sok kellemetlensége volt, azt mégis megtartja. A per körülménye és vádlott Írásbeli nyilatkozatai mind azt bizonyítják, hogy neki életeleme a másokkal való gyűlölködés és ebből arra lehet követ­keztetni, hogy a lakáshivatalt azért tartja, mert itt bő alkalma nyílik a másokkal való folytonos torzsalkodásra. A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy vádlott egy lakás­ügyből kifolyólag Szobonya Zsigmond presbiterrel a községházánál összeszólalkozott és ezt a dolgot a legközelebbi presbiteri gyűlés elé vitte, ahol midőn Szobonya tiltakozott az ellen, hogy az ügy ott tárgyaltassék, nevezett elöljárót „részeg" vagy „bolond" kifeje­zésekkel illette. Bizonyított tény az is, hogy Szobonya elkeseredő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom