Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1917

1917. április - Oldalszámok - 5

— 5 — szent országod terjesztésében, szorgalmatoskodjunk anyuszentegyházad építésében. De micsoda, óh Uram, a mi erőnk, hogy abban bizhatnánk? Minden mi szándékunk, minden elhatározásunk olyan, mint a nádszál, melyet gyenge szellő is ineg képes ingatni. Hozzád menekülünk azért, bizodalmunknak és reménységünknek erős Kősziklája, hogy szentlelked erejével támogass bennünket tanácskozásunkban. Adjad nekünk a szelíd jóságnak és egymást megértő szeretetnek lelkét, hogy ne vessük szemünket hiábavaló dolgokra, a csalárd szív távol legyen tőlünk, a gonosznak még az árnyéka se férjen közelünkbe. Oh legyen velünk, felséges Istenünk, a Te mindenekre elégséges atyai kegyelmed, hogy méltók legyünk e mai szent naphoz, méltók ahhoz a nagy férfiúhoz, akit vezérünkül adtál, legyünk mindenben méltók arra a szent szolgálatra, melyet vettünk Tőled a Te nagy nevednek ós a Te szent Fiadnak, a mi í runk Jézus Krisztusnak dicsőítésére. Ámen. —. Egyházkerületi főgondnok úr üdvözölve az egyházkerületi közgyűlés tagjait, az egyházkerületi közgyűlést a következő szavakkal nyitja meg: Fő tiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés ! Jelen közgyűlésünket is a még mindig duló világháború rettentő napjaiban kell megnyitnom. Dereng ugyan Kelet felől a hajnali fény, de senki meg nem mondhatja, meddig kell még az emberiségnek tovább szenvednie, med dig kell a magyar nemzetnek gonoszul megtámadott létét fegyveres kézzel védelmeznie, meddig- kell mindnyájunknak azt a fokozott erőkifejtést tanúsítanunk, amely nélkül ebben a rettenetes világmérkőzésbon helyt nem állunk. Ft. Közgyűlés! Arra, hogy a magyar nemzet megállja helyét végig ebben a küzdelemben, kettő szükséges: az egységes a magyar nemzet lelki tulajdonainak teljes kifejtése, teljes kifejtése minden erkölcsi értéknek, amely bennünk rejlik. Az egységre szüksége van a magyar nemzetnek mindenha, talán seholsem inkább, mint vallásfelekezeti téren. Első perctől fogva minden alkalmat felhasználtam, hogy a