Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1916

1916. október - Oldalszámok - m01_21

- 21 = A mi intézetünknek hivatása komoly, vallásos gondolkodású, egyszerű, szerény, szorgalmas és takarékos társadalmi tagokat nevelni, nem pedig nagy igényű, fényűző piperkőcöket, akik ha kikerülnek az életbe, sehol sem találják helyüket és érzik jól magukat. Az intézet vezetősége teljes erővel folytonosan küzd a leánygyermekeknél gyakran jelentkező fényűzési hajlandóság ellen, de legjobb törekvése hajótörést szenved egyes szülőknek tudom, hogy gyermekeik iránti szeretetből származó, következményeiben azonban nagyon veszélyes, a maguk anyagi helyzetével sem számoló eljárásán. És ami legfeltűnőbb, éppen az ilyenek panaszkodnak a taníttatási költségek elviselhetetlen nagysága miatt. Tisztelettel javaslom, utasítsa a kerületi közgyűlés az intézet igazgatóságát, hogy az intézetbe történt felvétetósről szóló értesítés alkalmával hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy egyszerűség és csinosság nem egymást kizáró ellentétek, a kettő együtt nagyon jól és szépen megfér, tehát gyermekeiknek ruhával való ellátásánál erre a szempontra szíveskedjenek tekintettel lenni. e) Népiskoláink állapotáról a kerületi tanügyi bizottságfog részletes jelentést terjeszteni a közgyűlés elé. A tanügyi eredménynek kétszeres értéket ad az a tudat, hogy azt sok helyen részint a hadba vonult kartársaik munkáját is végző, tehát kettős terhet hordó tanítóink buzgó tevékenységének, részint a tanítók helyett a tanítói teendőket is önfeláldozó készséggel ellátó lelkésztársaink magasztos hivatásérzetének köszönhetjük. Mindig meghatottsággal párosult hálás elismeréssel olvasom azokat az éppen nem kis számú jelentéseket, amelyek a tanításnak a lelkész úr által történt végezéséről szólanak és nagy fájdalmat okoz, amikor azt kell hallanom, hogy egyes gyülekezetekben az elöljáróság legprimitívebb kötelességének sem tesz eleget, legkevésbbó gondol pedig arra, hogy lelkészének minden tiszteletre méltó önzetlensége a gyülekezetre erkölcsi kötelességet ró. Ezt a mulasztást is pótolandók, találjunk módot hálás köszönetünknek méltó kifejezésére jegyzőkönyvünkben.