Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913
1913. április - Oldalszámok - 10
— 10 — volt a magyar társadalom és közélet berendezkedése által, amelyben az egyszerű viszonyok között való megélhetés a középbirtokos osztály nötagjaira nézve az ősiség által ugy, ahogy biztosítva volt, sőt még a teljesen vagyontalan nők fenntartásáról is gondoskodás történt a magyar törvény azon intézkedése folytán, amely kimondotta, hogy a nőnek, ha férjhez nem megy, illik életfogytáig gyámság alatt maradni és igy az árvaságra jutott vagyontalan nők valamelyik rokonuk családjában minden magasabb, vagy éppen szakképzettség nélkül is megtalálták otthonukat és azt a munkakört, amelyet magasabb szellemi képeztetés nélkül is belölthettek. Az 1848. év után azonban megváltoztak e hazában ugy a közművelődési, mint a birtokviszonyok s ez az átalakulás fokozott igényeket állított fel a nők neveltetése és kiképeztetése tekintetében. Hogy a nő a mai időben kialakult bonyolultabb és szövevényesebb társadalmi és gazdasági viszonyok között magasztos hivatását a családban, mint a férjnek segítőtársa, a házban annak részére az édes otthon megteremtője, a rendnek, a tisztaságnak biztosítója, az egész háztartásnak okos vezetője, mint gyermekeinek gondos, önfeláldozásra képes édes anyja betölthesse, hogy az írás ama tanításának: „a bölcs asszony építi az ö házát", eleget tehessen: nem nélkülözheti többé a magasabb szellemi, gazdasági kiképeztetést, a müveit társadalom által megkövetelt jó modornak, az élet küzdelmei közölt is a lélek nyugalmát és derűjét megőrizni, fenntartani segítő, a jó izlés kielégítése által az életet megnemesitö többféle művészeti foglalkozásnak elsajátítását. Még kevésbbé nélkülözheti a magasabb képzésnek ezen elemeit a legalacsonyabb társadalmi állásból csak némileg is kiemelkedett családból származó azon nő, akinek az isteni gondviselés nem nyújt módot és alkalmat arra, hogy mint családanya tölthesse be a nőnek legtermészetesebb és legnemesebb hivatását, hanem akinek a társadalmi életben valamely munkakört kell a megélhetésért elfoglalnia, amint magára maradt, vagy ha még nem maradt is magára, de anyagi nélkülözéssel küzdő szülőinek terhére lenni tovább nem akar. Mert hiszen minden olyan foglalkozás és megélhetési mód, amely egy jobb családból való nőhöz méltó, az elemi oktatás által nyujtottnál magasabb szellemi képzettséget igényel. E tekintetben még a közelmúltban is a legszánandóbb sors jutott osztályrészül