Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. szeptember - Oldalszámok - 262

- 262 — súlyát, mert tudjuk, hogy a mi sáfárságunkról egykor számot kell Neked adnunk; de mindnyájan tudjuk azt is, hogy magunkban gyarlók és tehetetlenek vagyunk és minden munkánk, jóigyekezetünk eredménytelen és meddő, hacsak Te, a te kegyelmeddel és atyai jóságoddal nem jössz támogatásunkra és segítségünkre. Kérünk azért, jó Atyánk! bizodalmunknak erős Istene! jelenjél meg közöttünk mennyei erőddel most is, amidőn anyaszentegyházunk érdekében végzendő munkánkhoz fogunk. Világosítsd meg elménket, hajtsd a jóra akaratunkat, vezéreld jó szándékunkat, töltsd be szivünket igaz buzgósággal, önzetlenséggel, anyaszentegyházunk és annak közintézményei iránt való meleg szeretettel. Jövel Szentlélek Ur Isten! és betöltvén szivünket mennyei ajándékokkal, légy nekünk segítségül, hogy dicsőüljön meg a Te erőd a mi erőtelenségünkben és láttassák meg munkáinkon a Te mennyei erőd áldásos hatása, hogy most és mindenkoron dicsőíthessük a Te nagy nevedet, amelyben vetett bizodalmunknak köszönhetjük, ha valami eredményt érhetünk el, azért arra szálljon dicséret és dicsőség mindörökké. Amen.