Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909
1909. október - Oldalszámok - 1_38
— 38 —K, a Il-od tanitó szoba bútorzatára a presbiterek és a lelkész 80 koronát adtak. Összes adakozás 261-32 K. Fehérvárcsurgón: Isten dicsőségére és perselypénzül befolyt 240'22 K, özv. Tóth Györgyné diszes urasztali és szószékteritőt adott 300 K értékben, az énekkar 61 K-t. Hajmáskéren: 97-65 K. Sólyban: 1916 K. Inotán : Perselypénz 26-51 K, Isten dicsőségére 17-20 K, e mellett egyes egyháztagok nagy ünnepeken urvacsorai kenyeret és bort adtak 14-44 K értékben, orgona-alapra befolyt 26 K. Iszkaszentgyörgyön: Isten dicsőségére 3 K, urvacsorai bort adott B. Szabó Mihály 3 K értékben; orgona-alapra adtak: Sz. Somogyi István 40, gróf Poppenheim Sz. 20, Szabó Mihály 30, ifj. Szabó Sándor 10, Halasi István 4-60, özv. Kőműves Jánosné 5 K-t, ifjúsági színielőadások alkalmával orgona-alapra tiszta jövedelműi befolyt 163"33 K. Kádártán: Adakozás 60 K, nagy ünnepeken kenyér és bor. Köveskállán: perselypénz 31 14 K, iskolára adakozás pénzben 982 K, természetben tett adományok értéke 800 K. Mohán: Isten dicsőségére 116'60 K, perselypénz 14-12 K. Öcsön: Bedegi Sándor balatonfüredi lakos ajándékozott 10 K-t. Papkeszin: perselypénz és Isten dicsőségére tett adakozás összege 127-77 K. Rátóton: orgonaalapra befolyt 101 K, urvacsorai kenyér és bor adatott 5 K értékben. Szentantalfán : Orgonaalapra egyesektől 3-5 hl. bor, pénzben 24 K. Tihanyban: Összes adakozás 194 K. Tótvázsonyban: Steiner Adámné szül. Bőhm Francziska r. kath. magánzó végrendeletileg hagyott az egyház részére 100 K-t, amely tőkésítve kezelendő. Vámoson: összes adakozás 26 K. Várpalotán: Harang vétetett 2202 K értékben, Nyirő Teréz hagyományozott 100 K-t. Veszprémben : perselypénz 174-60 K, adakozás 1082*80 K. Vilonyán: 4*80 K perselypénz. Vörösberényben: perselypénz és Isten dicsőségére tett adakozás összege 48-89 K, harang-alapra özv. Kóczán Béláné úrnő adott 200 K-t. Megjegyzendő, hogy az itten említetteken kívül több irányban történt még adakozás úgyszólván minden egyházközségben, de amely adakozások nem az illető egyházközségek javára tétettek, s igy azok bevételei közé nem írhatók; hanem inkább maguk az egyházközségek segélyeztek a hívektől adományképen bejött segélyösszegekkel az egyházközségen kívül álló s felebaráti könyörületre szoruló szegényeket, szerencsétleneket, hitrokonokat, egyházakat,