Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909

1909. október - Oldalszámok - 163

— 163 —tott közgyűlése 49—9. jkönyvi számú határozatával a főtiszt, egyházkerületi közgyűlésre fölterjeszti az egyházmegyei tanügyi bizottságnak azon indítványát, hogy „a kerületi közgyűlés az uj tanterv átdolgozására utasítsa az egyházkerületi tanügyi bizottságot s az átdolgozásnál vétessék figyelembe az iskolák tagozódása s külön tanterv készíttessék az osztatlan, a részben osztott és a teljesen osztott iskolák számára; figyelembe vétessenek továbbá az egyházmegyék tanügyi bizottságainak gyakorlati észrevételei is. Mégis tekintettel azon körülményre, hogy egy uj tanterv érvényessége hosszabb időre kell hogy terjedjen, egyházmegyénként 4—5 gyakorlatilag képzettnek elismert tanitó által kipróbáltassék az uj tanterv, s csak ezek észrevételeinek meghallgatása után revideálva adassék át a közhasználatnak." A népiskolai bizottság a pápai és veszprémi egyházmegyének az egyházkerületi uj tanterv példányainak megküldésére vonatkozó indítványát, végrehajtás czéljából, a főtiszt, egyházkerületnek figyelmébe ajánlja; az állami uj „Tantervnek és Utasításnak" a vallásés közoktatásügyi minisztériumtól az iskolai tanitói szakkönyvtárak részére való kérelmezése tárgyában pedig azt javasolja, hogy mondja ki a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés, hogy az állami „Tantervnek és Utasításnak" megküldését — mint ez a barsi egyházmegyében már megtörtént —- az esperes urak kérelmezzék s eljárásukról és annak eredményéről a jövő évi közgyűlésre jelentést terjesszenek föl. A belsösomogyi egyházmegye közgyűlése által fölterjesztett indítványnak elfogadását azonban a népiskolai bizottság nem javasolhatja. Mint ezt a bizottság már a mult évben is kifejezte: a tanítási anyagnak az egy-, két-, három- s többtanitós iskolák részére külön-külön megjelölésével, vagy az osztatlan, a részben osztott és a teljesen osztott iskolák számára külön tantervek készítésével czélt érni nem lehet, mert az egyenlő számú tanítóval bíró népiskolák viszonyaiban is gyakran vannak oly különbségek, hogy azok mellett valamely szorosan meghatározott mértéknek minden körülmények között, az adott viszonyok mérlegelése nélkül való, föltétlen alkalmazása nemcsak a czélszerüséggel és méltányossággal, de a lehetőséggel is ellenkeznék. Hogy a bizottság álláspontjának helyessége mellett külső pélír