Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909

1909. június - Oldalszámok - 32

- 32 — Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! A Dunántuli Közművelődési Egyesület, a Komárom vármegyei és városi Közművelődési Egyesület, továbbá a Komárom vármegyei és városi Muzeum-Egyesület nevében üdvözlöm a nevezetes évforduló alkalmából Méltóságodat. A Dunántuli Közművelődési Egyesület történelmének év lapjain örök betűkkel lesznek azok az érdemek felegyezve, amelyeket Méltóságod ennek az egyesületnek az érdekében a horvát-szlavon missziói egyházakban teljesített, és a közvetlen szemlélet alapján tudjuk, hogy a Komárom vármegyei és városi Közművelődési Egyesület és a Komárom vármegyei és városi Muzeum-Egyesület, vármegyénk e két fontos kulturális intézménye is mily sokat köszönhet Méltóságod bölcs tanácsainak és hathatós közreműködésének. Mindezen egyesületek nevében azt kívánjuk tehát, hogy minél tovább megtarthassuk Méltóságodat ezen intézmények kebelében és kérjük Méltóságodat, tartson meg bennünket abban a jóindulatban, amelyben eddig is részesíteni mindenkor szives volt. Az Isten éltesse Méltóságodat, családjával együtt! s) A horvát-szlavon missziói egyházak nevében dr. Kelecsényi Zoltán: Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! Őseitől öröklött szent hagyománya minden református embernek, s igy nekünk szlavóniai magyaroknak is, hogy hazafias védelmére kelünk minden oly törekvésnek, amely a faji öntudat fölébresztésére és erősbbitésére irányul. A magyar tátsadalom figyelme ezelőtt néhány évvel fordult a Szlavóniába szakadt és ottan szétszórtan élő magyarság felé, s ennek nemzeti megmentését tűzte feladatául. — Vezetői e társadalomnak, ismerve öröklött hagyományunkat, a szlavóniai református egyházakat szemelték ki a magyar kultura, faji öntudat s nemzeti erő kiröpítő fészkéül. Öt éve annak, hogy Méltóságod e czélból a magyar társadalom legelőkelőbbjei közül — mintegy azok képviseletében — beutazta a szlavóniai református egyházakat. Amit utja közben látott és tapasztalt, az elszomorító vala. Nagy és erős szív, egetvivó hit és akadályokat nem ismerő tetterő kellett viszonyainknak Méltóságod által vállalt restaurálásához. A nagy Isten megsegítette Méltóságodat ez apostoli szent munkájában: az egyházak újjáépültek s megerősödtek, a már teljesen elveszettnek hit és elcsüggedt nép visszanyerte önbizalmát s hiveink testébe visszatért az élet és erő, lelkébe a hit és remény.