Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909

1909. június - Oldalszámok - 23

— 23 — godat, mint vezérünket, mint példányképünket, egyházi és iskolai közügyeink előmozdító munkájában, mig élünk, híven követjük és támogatjuk, egyszersmind szívből származó igaz szeretet és tisztelettel kívánjuk, hogy az Isten éltesse és tartsa meg Püspök urunkat, szeretett egyházunk és hazánk javára, még számos éveken át az emberi élet legvégső határáig. f) A gondnoki kar nevében Konkoly Thege Imre igy szólt: Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! Szeretve tisztelt Főpásztorunk! Mi, az egyházmegyék gondnokai, szintén megjelentünk, hogy e nagy napon Méltóságodat üdvözöljük. Nem csupán a köteles tisztelet, amelylyel felsőbbségiinknek tartozunk, hozott ide, hanem az az őszinte tisztelet, szeretet és ragaszkodás, melylyel Méltóságod iránt, mióta ismerni szerencsések vagyunk, kivétel nélkül mindannyian viseltetünk. Nem szándékom Méltóságod érdemeit méltatni, hisz ezt, a nálam erre sokkal hivatottabbak, remek beszédeikben már megtették; de midőn a gondnoki kar nevében szivem mélyéből üdvözlöm Méltóságodat: engedje meg, hogy arra kérjem, miszerint ezen gondnoki kart, azon nagybecsű szives jóindulatában, melyben eddig kegyes volt részesíteni, jövőre is kegyeskedjék megtartani. A Mindenható Istent arra kérem, hogy Méltóságod áldásdús életét, egyházunk és hazánk javára, az emberi kor legvégső határáig tartsa meg. g) A főiskolai igazg. tanács, pápai, csurgói főgimn., nőnevelő intézet nevében Czike Lajos főisk. gondnok ur igy szólt: Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! Mikor egy jó édesanya örömünnepet ül s örömében, boldogságában nemcsak a családhoz közvetlenül tartozók, hanem még a távolabbról rckonok, sőt idegenek is osztoznak, nem lehet, hogy az édesanya örömét s boldogságát ne érezzék és sajátjukká ne tegyék annak édes szülöttei, gyermekei is. Mai napon a dunántúli ref. egyházkerület, s ugy látom, vele együtt a magyaiországi református egyház is, mint édesanya, Főtiszteletüséged 40 éves tanári és lelkészi szolgálatainak jubiláris ünnepét üli; nen maradhattak el tehát az örvendezők és üdvözlők sorából az egyhárak, ennek a jó édesanyának édes szülöttei, gyermekei, az iskolák, a különböző nevelő- és tanitó-intézetek, melyek nemcsak természet szerint, hanem alkotmányos egyházi törvényeink