Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909

1909. június - Oldalszámok - 11

— 11 — mindig azt nézik, hogyan van másutt, ha előnyről van szó, amit elnyerni akarnak, de nem akarják látni azon hátrányokat, amelyek az előnyökhöz csatlakoznak. Az abszolút kormány-rendszer talaja 1859-ben az olasz-franczia hadjáratban szenvedett veszteség folytán meginogván, 1860-ban összeomlott. Az alkotmányos életnek 1861-ben való visszaállításával dunántuli ref. egyházkerületünk is hozzáfogott nagy erővel pápai főiskolája fejlesztéséhez. 1861-ben visszaállította az 1848 óta szünetelt jogi tanfolyamot, miután kevés fizetéssel bár, mégis szerencsés volt arra kiváló tanerőket kapnia azon jeles tanerőkhöz, akik addig részint a gimnáziumban, részint a theologiai akadémián működtek és most tanóráik tetemes részével a jogakadémiára mentek át. A jogi tanfolyam, illetőleg két jogi tanszék visszaállításával a jogi tudományok a papnövendékekre is kötelezővé tétettek és én nagyon szerencsésnek tartom magamat, hogy ez akadémiai tanfolyamot ezen időben végezhettem. Tanáraink mind református, sőt majdnem kizárólag saját pápai ref. főiskolánk növendékei közül kerültek ki, tehát követték a régebbi református iskolák azon megkülönböztető tanrendszerét, hogy minden tudományt filozofiai alapon, filozofiai mélységgel és szabad szellemben adtak elő. Ilyen szellemben tanultam én és ilyenben igyekeztem tanítani később, amikor ezelőtt 40 évvel Kerkapoly Károly után főiskolánkban a bölcsészeti és politikai tudományok tanszékét elfoglaltam. Tanáraimnak lelkemben mély benyomást keltő előadásai, saját tanulmányaim, a gyakorlati életben szerzett tapasztalataim mind arról győztek meg, hogy nemcsak ref. egyházunkra, hanem édes magyar hazánkra nézve is a legdrágább kincs, a legnagyobb jó a teljes lelkiismeretszabadság és a vallásfelekezetek közötti teljes viszonosság és jogegyenlőség. Meggyőződéssé, irányt mutató elvvé érlelődött lelkemben, hogy minden nép életében a vallás a leghatékonyabb erkölcsi tényező, amely nagy czélok elérésére, megvalósítására képesiti a közakaratot; azonban igazi áldásos hatása csak akkor nyilatkozik meg az állami életben, ha a népnek vagy egy vallása van, vagy ha nincs egy vallása, akkor a teljes vallásszabadság és vallásegyenlőség egész elismerése által teremti meg a nemzet különböző felekezetei között az összhangot és a közös czélok érdekében való működés biztos és szilárd alapját. Azon államokban, amelyeknek lakosai több vallásfelekezethez tartoznak, csak a teljes vallásszabadság biztosíthatja a nemzet szabadságát, alkotmányát, nagyságát, a vallásszabadság pótolja, teljesen helyettesíti a vallás egységét, mig a vallásszabadság korlátozása folytonos egyenetlenségre, békétlenségre, az erők szétforgácsolására, zsarnokságra s a közállapotok elzüllésére vezet.