Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908
1908. szeptember - Oldalszámok - 1_17
- 17 vén, arra, hogy a házasfelek a plebánusok tanácsára megtagadták az aláírást, találtam több esetet, de arra, hogy a tanuk megtagadták volna, nem. Ez azonban eddig Barkóczy őméltóságának magánügye. Közügygyé, minden állampolgárt érdeklő ügygyé akkor lett, amidőn a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur kijelentette, hogy a tanúnak joga volt aláírását megtagadni, a törvény alapján és ezzel a törvény által kizárólag a házasfelek részére biztosított engedményt a tanukra is kiterjeszthetönek mondotta és ezt a t. ház ellenmondás nélkül tudomásul vette. Mert ha megengedjük, hogy a kizárólag a házasfeleknek adott kedvezmény a lelkiismeret aggályaira való hivatkozással másokra, tehát a tanukra is kiterjesztessék, akkor, ha nem is egészen ugyanannyi joggal, de a lelkiismeretére, egyházias érzületére való hivatkozással megtagadhatja az aláírást a polgári anyakönyvvezető is. És hova fog igy jutni az állam törvényének tekintélye és a polgári házasság tisztessége ? Mennyivel helyesebb és megnyugtatóbb lett volna, ha ezen ügyben a kultuszminiszter ur, vagy még inkább a miniszterelnök ur egyszerűen ezt a nyilatkozatot tette volna: Barkóczy ur tévedett, amikor a házasoknak biztosított kedvezményt a tanukra is kiterjeszthetönek gondolta, ezért viselkedése helytelen és a törvényt sértő volt. Ha talán némelyeknek, akik az ország törvényei megsértését jelentéktelen semmiségnek tartják, ha az által az egyház hatalmi törekvései mozdittatnak elő, nem tetszett volna is, de a törvény helyes értelmezése és az iránta való tisztelet követelményének elég lett volna téve és pedig Barkóczy ur őméltóságának minden sérelme nélkül. c) A Csernoch-eset. Csernoch János országgyűlési képviselő őfelsége által a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ellenjegyzésével kineveztetett csanádi róm. kath. püspökké és mivel képviselőségéről le nem mondott, ellene összeférhetetlenségi feljelentés adatott be az 1901 : XXIV. t.-cz. 1. §-a alapján. Ezen feljelentést a képviselőház összeférhetlenségi bizottsága tárgyalván, 6 szavazattal egy ellen kimondotta, hogy Csernoch János püspöki állása a képviselőséggel nem összeférhetetlen, mivel „a püspöki méltósággal összekötött és az egyházi vagyonból járó javadalom élvezete sem a fizetés, sem pedig a dijazás fogalmának nem felel meg." 2