Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_33

- 33 ­könnyítések is elégedetlenséget okoznak azon alapon, mert nem történik az az óhajtott vagy reménylett mértékben, más oldalról az anyagi előnyök nyújtása sem csökkenti a panaszokat, mert hiszen általános tapasztalat, hogy sokat lehet adni az emberek­nek, de eleget soha. Az egyházkerületünket, annak gyülekezeteit, lelkészeit érdeklő vagyoni ügyeknek az elmúlt évben egész irodalma fejlődött ki, azért itt az egyes ügyeket, mint átaláno­san ismerteket csak röviden kivánom érinteni és a meggyőződésem s legjobb tudomásom szerint legmegfelelőbb intézkedésekre rámutatni. Az egyházkerületi és főiskolai pénztárban kezelt különböző alapok 1907. évi zárószámadásai és 1909. évi költségvetései, amelyek ezen jelentés mellékletét képezik, igen szomorú képet mutatnak. Azon pénztáraknak, amelyek önálló czélt szolgálnak, tehát a vagyont nem azért kezelik, hogy más pénztáraknak át­adják, az 1907. évi zárszámadás szerint nagy részben tetemes deficzitjük és vagyonfogyásuk volt. Fogyott a vagyon az egyház­kerületi közpénztárnál 5378 kor. 47 fillérrel, a lelkészgyámoldánál 232 kor. 82 fillérrel, a nönöveldei alapnál 12213 kor. 32 fillérrel, a főiskolai közpénztárnál 10372 kor. 79 fillérrel, tehát egyetlen évben 28197 kor. 40 fillérrel több volt a kiadásunk, mint a bevé­telünk, amely kiadások fedezésére vagy a gyümölcsöző tőkék egy részét kellett felhasználni, vagy más alapoktól kellett visszatéritendö elölegképen venni. Nem orvosolhatja ezen helyzetet azon körülmény, hogy a kerületi pénztárnál a fogyás jó része hasznos beruházás — 3000 K a főiskolai könyvtár állványaira stb. —; hogy a főiskolai pénztár deficzitje nem egy-, hanem másfél évi fizetésemelkedés folytán állott elő, egy része pedig már megtérült azon 3000 koroná­ban, melyet a kultuszminisztérium ebben a hónapban utalványozott ki a könyvtári állványokra; hogy némely más alapoknál, például a tüzkáralapnál és a tanári nyugdijalapnál tekintélyes maradvány mu­tatkozik, mivel mindegyik alapnak meglevén saját rendeltetése, ez a maradvány más alap javára át nem vihető. De még ha minden marad­ványunkat más pénztárak deficzitjének fedezésére használnánk is fel, még akkor is 5739 kor. 06 fillér tiszta deficzit, illetve vagyon­fogyás mutatkozik 1907. évi zárszámadásunkban. Ezen röviden feltüntetett szomorú helyzet komoly mérlegelésével kell tehát hatá­rozni az egyházkerületi közgyűlésnek azon különben talán üdvös, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom