Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_15

— 15 — tétes, azt édes hazánk történetéből levonható tanulságok alapján állítani bátorkodom és bizonyítani képes vagyok. Ha tehát tiszta magyarság és hamisítatlan hazafias érzésre való hivatkozással a történelem tényeire és a statisztika adataira hivatkozva, jogos igényt formálhatna valamelyik felekezet, hogy iskolái, akár a segélyezés, akár a fegyelmi eljárás tekintetében valami külön jogot élvezzenek, a többieknél kedvezőbb elbánásban részesüljenek: bizonyára a magyar református egyház volna az. De a mi ref. egyházunk ily külön jogot, külön kedvezményt nem kiván, annál inkább sérelmesnek kell tartanunk azt, hogy — nem a róm. kath. felekezeti iskolák, amelyek velünk egyenlő elbánásban részesülnek, hanem a szerzetes tanitók, — ilyen külön és pedig folytonosan fokozódó külön előjogokban és kedvezményekben részesülnek. b) A Barkóczy-eset. Általánosan ismert tény, hogy báró Barkóczy Endre vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos ur egy polgári házasságkötés alkalmával mint tanú az anyakönyv alá­írását, vallásos meggyőződésére való hivatkozással, megtagadta, ezzel sokaknak véleménye szerint az állam törvénye ellenében tiszteletlenséget tanusilott s a házasság államilag szabályozott jog­rendje ellen tüntetett. Ezen magában véve egészen jelentéktelen tény az országgyűlésen szóba hozatván, a kormány illetékes tagja a miniszteri tanácsos ur eljárását azzal védelmezte meg, hogy ez nem tekinthető a törvény elleni tüntetésnek, mert a törvény jogot ád az aláirás indokolt megtagadására. Nézzük meg a törvényt, hogy csakugyan igy intézkedik-e? Nem maga a törvény, hanem az annak végrehajtásáról intéz­kedő 1895. decz. 9. 104137. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet szórói-szóra ezt tartalmazza: „A házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőnek feladata felvilágosítani a házasfeleket arról, hogy a házasság törvényszerű megkötése teljesen be van fejezve akkor, midőn a polgári tisztviselő a házasulókat a törvény értel­mében házastársaknak nyilvánítja; ennél fogva a polgári tiszt­viselő ezen kijelentése után a házasulók immár törvényes házas­társak. Amennyiben a házasok ezen felvilágosítás daczára a házassági anyakönyvi bejegyzés (a házasság megkötéséről felvett jkv.) aláírá­sát, illetőleg Írástudatlanság esetében kézjegyük odahelyezését vallási

Next

/
Oldalképek
Tartalom