Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_13

— 13 — javaslat egész rendszerét és szellemét átalakította, hanem megváltoztatta az 1868 : XXXVIII. t.-czikknek ezen törvény által érintetni nem is szándékolt alapelveit az országgyűlésen, csak mint valami jelentéktelen stiláris módosítás csúszott keresztül. Nevezetesen nem volt benne ezen rendelkezés a törvényjavaslatban akkor, mikor az a minisztertanácson keresztül ment, mikor az 0 felsége előzetes jóváhagyása elé terjesztetett, mikor az országgyűlési közoktatási bizottság által tárgyaltatott, nem is utasíttatott az — amint a fontosabb módosításoknál szokásos — javaslattétel vagy legalább beillesztés végett vissza a bizottsághoz, hanem azon tökéletlen és helytelen fogalmazásban, amint benyujtatott, minden bírálat nélkül a §-ba való közbeszurás alakjában fogadtatott el. Pedig ez a közbeszurás nemcsak a tanitók fizetésrendezését, hanem az egész hazai elemi oktatást lényegében és alapjában érinti. Ugyanis a magyarországi elemi népoktatást egész terjedelmében szabályozó 1868 : XXXVIII. t.-cz. 10. §. és minden azután következő, ezzel összhangzásban levő törvényünk értelmében népoktatási nyilvános tanintézeteket állithatnak és tarthatnak fenn a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam. A nyilvános népoktatási tanintézeteknek tehát eddig ilyen fajait különböztették meg a törvény, a miniszteri rendeletek, az iskolaügyi közigazgatás és mindig és mindenütt ilyen czimek alatt teszik meg intézkedéseiket, amikor a szerzetes iskolák a felekezeti iskolák közé számíttattak. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbe léptetése óta ezen helyzet egészen megváltozott, amennyiben a szerzetes iskolák az elemi népiskolák külön fajává lettek. Nem tartoznak a többi felekezeti iskolákkal egyugyanazon törvényes rendelkezés hatálya alá, hanem az ö érdekükben minden rendeletben külön intézkedés tétetik, még pedig a dolog természete szerint nagy terjedelemben, mivel a régebbi törvények és rendeletek ide vonatkozó intézkedéseket nem tartalmaznak, ennek folytán részükre minden rendeletben külön jog, tehát előjog állapittatik meg. Hogy többet ne említsünk, a szerzetes tanítók segélykérvényeinek elintézéséhez, a segély igényjogosultságának megállapításához, annak felhasználásának ellenörzéséhéz nincs semmi köze a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak vagy a kir. tanfelügyelöségnek, hanem