Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_11

— 11 — megváltása elöl sem zárkőzik el, a megváltási összeg meghatáro­zása iránt. Egyházunk ezen hivei most tőlem kérnek tanácsot mitévők legyenek ? Én az ügyet tárgysorozat rendén a közgyűlés elé terjesztem, hogy nemcsak ez esetre vonatkozólag, hanem álta­lában is törekedjünk a még sokszor előfordulható hason ügyekre nézve tisztázott helyzetet teremteni. Az az egy bizonyos, hogy a minisztérium Ill-ad fokú döntése ellenkezik az 1790/1 : XXVI. t.-cz. azon elvével, hogy senki más egyház czéljára meg nem adóztat­ható ; ellenkezik azon általánosan elismert elvvel, hogy a kegyúri teher nem reál-teher; ellenkezik magával a magánjogi szerződés­sel és talán alapul szolgálhatna birói uton való vételár vissza­követelésére, mert ha a jogutódok ezen terhet viselni tartoznak, akkor nem kapták a birtokot tulajdonukba tehermentesen. A tele­pítési törvény tudtommal nem intézkedik e tekintetben, pedig végetlen viszásságok fognak elöállani, ha ilyen birtokra tisztán protestáns lakosok települnek. Az a kérdés sem látszik előttem tisztázottnak, hogy ilyen lényegileg magánjogi kérdésekben a minisztériumot illeti-e a döntés joga, vagy pedig a bíróságot. 2. Ezen kisebb jelentőségű, szórványosan előforduló, közvet­lenül egyeseket érintő sérelmeink mellett fordultak elő legközelebb olyan sérelmeink, amelyek egész református egyházunkat érintet­ték és protestáns egyházunk híveinek, sőt másvallásu, de a vallás­és felekezeti jogegyenlőség tekintetében elfogulatlanul, hazafiasan és szabadelvüen gondolkodó számos honfitársunk kebelében is nagy megütközést kellettek. Mert addig, -— és ezt nyiltan be kell ismernünk — amig a magas államkormány teljes jóakarattal igyekszik a mai viszonyok és a mai közfelfogás szerint végrehaj­tani az 1848-ik évi XX. t.-cz. 3-ik §-át, az egyházak és iskolák segélyezését, addig ugyanazon törvényczikk 2. §-ának végrehajtása tekintetében határozottan meg lehet állapitani, hogy a legújabb időben nem előre, hanem visszafelé mentünk, ugy hogy a róm. katholikus egyház, amelynek előjogainak megszüntetése volt ezen 2. §-nak czélja, a legközelebbi időben az államhatalom támogatá­sával és sokszor világos törvények megsértésével uj előjogokat szerzett. Nem tartozom azok közé az emberek közé, akik kárhoz­tatják róm. kath. testvéreinket, hogy saját egyházuk erejének, hatal­mának kifejtése czéljából saját körükben megtesznek minden tőlük

Next

/
Oldalképek
Tartalom