Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 17

- 17 — a kir. Kúria 30. sz. alatt hozott döntvénye értelmében az ügy elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartoznék. Számos vallási sérelmünk származik abból, hogy állami törvényeink tekintélyének r. kath. szempontok alá rendelésében, országos törvényeink rendelkezéseinek megkerülésében a kir. kormány kifejezetten vagy hallgatólag támogatja az illető egyházat, az 1848 : XX. t.-cz. 2. §-ban foglalt rendelkezés sérelmével. Ilyen természetű sérelmek különösen, hogy az elemi oktatásról szóló 1907 : XXVII. t.-cz. megalkotásakor a szerzetesrendi iskolák és tanítók külön előjogokkal láttattak el a törvény 35. §-ba egészen váratlanul, ötletszerűen és minden szokásos előkészítés nélkül belevitt különleges intézkedés által. Ily természetű sérelem foglaltatik az országosan feltűnést keltő Barkóczy esetben, amikor is Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos egy házasságkötés alkalmával nem is mint ügyfél, hanem csak mint tanú, az állam törvénye ellen tiszteletlenséget tanusitott, a felvett okmány aláírásának megtagadása által. Hasonló természetű a Csernoch János országgyűlési képviselő esete, amikor a nevezett képviselő Ö Felsége által csanádi r. kath. püspökké kineveztetvén, az 1901. évi XXIV. t.-cz. 1. §-a értelmében összeférhetlenségi esete tárgyaltatott, kimondatott a törvény világos sérelmével, hogy a nevezettnek püspöki állása a képviselőséggel nem összeférhetlen, mivel a püspöki méltósággal összekötött és az egyházi vagyonból járó javadalom élvezete sem a fizetés, sem a dijazás fogalmának meg nem felel; sokan e határozatból már is azt vélték kimagyarázhatónak, hogy ez által egyszersmind eldöntetett volna az egyházi javadalmasok által élvezett állami birtokok eddigi vitás jogi természete, mely felfogás ellen egyházkerületünk határozottan tiltakozik, mivel az idézett törvényszakaszban fizetés- és díjazásról általában lévén szó, ennek keretében az a kérdés, hogy az egyházi javadalmasok 2