Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907
1907. április-május - Oldalszámok - 8
— 8 — kerületünknek szeretett fögondnokától, Istenben boldogult Hegedűs Sándor űrtől, aki iránt négy évig tartó főgondnoki működése alatt szeretetünk és ragaszkodásunk minden nappal csak erösebbé, szilárdabbá és bensőbbé lett. Veszteségünk érzelme felett azonban, bármily nagy, bármily lehangoló volt és bármily soká visszhangozzék az elévülhetetlen érdemei kapcsán lelkünk mélyén, úrrá kellett lenni keblünkben az egyházunk közérdeke által parancsolt kötelességérzetnek, amely azt parancsolta, hogy az ö elhalálozása folytán megüresedett és a mi egyházi önkormányzatunkban oly nagy fontossággal biró főgondnoki állást egyházi törvényeinknek megfelelöleg töltsük be. Ezért a f. évi január 31-én Komáromban tartott egyházkerületi közgyűlés ugy intézkedett, hogy a főgondnoki állás betöltése czéljából a szavazás mielőbb elrendeltessék és amidőn az eredményre vezet, a dunántuli ref. egyházkerület közgyűlése az elnökség által megállapitandó időben és helyen az uj fögondnok beiktatása és az egyházkerület sürgősebb ügyeinek elintézése végett mielőbb összehivassék. Az egyházkerületi közgyűlés ezen határozatát mindkét irányban végrehajtottuk. Elrendeltük a fögondnok megválasztására irányzott szavazást, ami a legnagyobb rendben, minden illetéktelen befolyás és minden káros szenvedélyesség nélkül történt meg egyházkerületünk gyülekezeteiben. A szavazatok a kitűzött határidőre pontosan beérkeztek, az egyházkerületileg kinevezett bizottság által felbontattak és összeszámittattak s az eredmény az lett, amint ezt a közgyűlés elé terjesztendő jegyzőkönyv igazolja, hogy a dunántuli ev. ref. egyházkerület fögondnokává gróf Tisza István ur igen nagy szótöbbséggel megválasztatott. Kötelességévé lett tehát az egyházkerületi elnökségnek a fögondnokbeiktató közgyűlésnek összehivása, amelyet teljesitettünk, amidőn egyházkerületi közgyűlésünket mai napra Pápa városába összehívtuk. Jóleső örömmel üdvözlöm ez alkalommal egyházkerületi közgyűlésünk megjelent tagjait, üdvözlöm mindazon egyházi és világi testületeket, amelyek jelen örömünnepélyünkre képviselőik elküldése által bennünket megtisztelni, örömünkben ezzel résztvenni és a testvéri szeretet kifejezésre juttatása által azt fokozni szivesek voltak. Üdvözlöm mindazon egyeseket is, akik egyházkerületünk iránti jóakaratból, vagy fögondnok urunk iránti tiszteletből és ragaszkodásból itt megjelenni s velünk együtt ünnepelni kegyesek, mert mindnyájukról tudom, hogy ezt az áldozatot nem önérdekből, hanem a
