Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. szeptember - Oldalszámok - 71

- 71 léptetésére tett előleges intézkedésében a kongruás lelkészi állások javadalmazásának újból való értékelését mellőzendőnek találta és mondotta ki: készségesen hozzájárul kultuszminiszter urnák ahhoz a tervéhez, hogy a terménybeli és munkabeli szolgáltatások, első megállapittatásukkor történt értékelése, az első megállapítás határidejének 1908. év deczember 31-én történő lejártával is 1919-ik évi decz. 31. határidőig hatályban maradjon. E mellett azonban fenntartandónak véli az egyházkerületi közgyűlés felekezetünk részére azt a jogot, hogy ha egyes lelkész-állásokon a terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékében időközben olymérvü változás állana be, amely a lelkészi állás fenntarthatóságát befolyásolná: megindokolt előterjesztést tehessen a magas minisztériumhoz azokon az állomásokon újból leendő értékelés tárgyában. E határozat, mint egyházkerületi vélemény, egyetemes konvent elnökségéhez felterjesztendő, a konvent ez év őszén tartandó ülésén e tárgyban az országos református egyház közakarata megállapításánál való felhasználás végett. 106. A mezöföldi egyházmegye ez év juliusi közgyűlésének jegyzökönyve 50. p. a. a fehérvári egyház közalapi évi járulékát, arra tekintettel, hogy az 1900. évi népszámlálás alkalmával a református felekezethez tartozónak felvett 2736 lakos közül 500 egyén olyan volt, s minden évben van, aki egyházi adó alá nem vonható, az egyház kérelmének megfelelően 2236 lélek után 8 fillérrel számítva, 178 K 88 fillérben állapítja meg s e határozatát jóváhagyás végett a kerületre felterjeszti. Az egyházkerületi közgyűlés annak tudatában, hogy a második budapesti országos ref. zsinat, amikor a IV-ik t.-cz. 5-ik §-át megalkotta, s abban az évi hozzájárulást a családfők válláról levéve egyházközségi teherré tette, összegének kivetését az 1900. évi országos népszámlálás adataira alapította, fedezésére a rendes egyházi adó felemelését is elrendelte, egy meghatározott összegű évi jövedelemmel a közalap állandóságát és sikeresebb működését akarta biztosítani, mely czél kizárja azt, hogy az egyes egyházközségek részéről a legkisebb alapon kivetett összeg ellen