Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. szeptember - Oldalszámok - 16

- 16 — sával és pótlásával, a nyugdíj-intézeti tagok méltányos igényeinek és szerény anyagi viszonyainak megfelelően elérhetők. Ezeknél fogva az összes javaslatok mérlegelése mellett az iránt keresi meg egyházkerületünk a nagymélt. egyetemes konventet, hogy: a) A VII. t.-cz. 7. §-ának rendelkezésére való tekintettel az ügyrendben és a végrehajtási utasításban mondja ki az egyetemes konvent, hogy a nyugdij-intézeti tagokra bizatik az, hogy beszámítható szolgálati éveiket szolgálatuk kezdő pontjától, vagy a gyámintézet felállításának idejétől (1896), vagy a nyugdíj-intézet szervezésétől (1908) kívánják-e beszámíttatni és a nyugdij-intézeti járulékokat ehhez képest fizetni. Ez a kedvezmény, mig egyrészről a törvény 7. §-ának rendelkezése által kizárva nincs, addig másrészről módot és alkalmat nyújt az egyes nyugdij-intézeti tagoknak arra, hogy igényeiket vagyoni erejükhöz mérten önmaguk szabhassák meg. b) Mondja ki az egyetemes konvent, hogy a régebben szolgáló lelkészek a 23%-os törzsbefizetést ne a legutolsó lelkészi javadalmuk után, hanem az időközönként élvezett javadalmak után legyenek kötelesek befizetni, ez intézkedés semmiféle különbséget nem okoz magára a törzsbetétre, de lényeges, méltányos és igazságos előnyt nyújt a nyugdij-intézeti tagoknak abban a tekintetben, hogy csekély kezdő fizetésük 23%-a helyett nem lesznek kénytelenek legutóbbi magasabb fizetésük 23%-át 4%-os kamataival együtt méltánytalanul fizetni. c) Mondassék ki, hogy az a nyugdij-intézeti tag, aki járulékait 40 éven keresztül befizette, ha 40 évnél tovább tényleges szolgálatot teljesít is, nyugdij-intézeti járulék fizetésére nem kötelezhető többé. d) Az ügyrend 19-ik §-a 2-ik bekezdésének ez a rendelkezése: „amennyiben a belépési járulék és az 5 évi tagsági dij be nem fizettetett volna a férj elhalálozásakor, a hiányzó összeg az özvegy évjáradékából 2 év alatt le-