Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. április-május - Oldalszámok - 1_1

A dunántúli ev. ref. egyházkerületnek Pápára, 1907. évi április hó 30-ik napjára összehívott közgyűlése elé terjesztett Püspöki jelentés. Fötiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Bánatos szivünk sajgó fájdalma, melylyel korán és váratlanul elveszített fögondnok urunkat, Istenben boldogult néhai Hegedűs Sándor urat gyászoljuk, az idő haladtával csak lassanként enyhül és mindig ismét megújul, valahányszor összejövünk azon egyházi, közművelődési, közjótékonysági testületekben, ahol ö kiváló bölcseségével, nagy jóakaratával, felülmúlhatatlan buzgóságával nemcsak a munkások legkiválóbbika, hanem egyszersmind hivatott vezér is volt. Az ö nagy érdemeiről, váratlanul elköltözése folytán magyar református anyaszentegyházunkat ért nagy veszteségről kegyelettel emlékezett meg a magyarországi ev. ref. egyház zsinata legközelebb tartott utolsó ülésszakában, az ev. ref egyetemes konvent, a közalapi végrehajtő bizottság, az ev. ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet, a protestáns irodalmi társaság választmányi ülése, s mindezen, néhai fögondnokunkről való megemlékezések csak a mi másoknál nagyobb veszteségünket juttatják eszünkbe és kiujitják szivünk vérző sebét. Fájdalmunk enyhítését csakis a jó Istentől várhatjuk és reménylhetjük, mert ö nem hagyja tanúbizonyság nélkül az ö gondviselését és kegyelmét, sokat küzdött és szenvedett anyaszentegyházunk irányában. Megbizonyította ezt most is dunántúli egyházkerületünk iránt azzal, hogy az ö örök bölcseségével a szinte osztatlanul és ritka lelkesedéssel megnyilatkozó közbizalom utján hivatott és méltó utódot állított jobb hazába költözött fögondnokunk helyébe gróf Tisza István ur személyében, akinek református anyaszentegyházunk iránt eddig is kimutatott törhetetlen ragaszkodása, egyházi ügyeink körül 1