Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1905
1905. április - Oldalszámok - m01_6
méltányosság tekintete. Ennek példájául felemlítem, hogy a szentgyörgyvölgyi ev. ref. egyházhoz tartozó márokföldi és nemesnépi leányegyházakban lakó azon hiveink, akiknek a csesztregi határban szőlőjük van, az odavaló róm. kath. mester részére megadóztattak azon a czimen, hogy ezen szőlők birtOKOsai a csesztregi mesternek kollekta-bort tartoztak adni. A lendvai löszolgabirói hivatal a kivetést feloldotta és a behajtást megtagadta azon az alapon, hogy törvényeink szerint senki más felekezet czéljaira meg nem adóztatható. A mezöföldi egyházmegyébe kebelezett fokszabadi egyházhoz szórványkép tartozó s a főtisztelendő veszprémi káptalan tulajdonát képező gamászal pusztán több év óta azon sérelem forgott fenn, hogy a főtisztelendő káptalan által ott fenntartott róm. kath. elemi iskolába járó számos ev. ref. vallású tanköteles, nem részesült rendes hitoktatásban, mivel nem bocsáttatott a hitoktató lelkész rendelkezésére alkalmas helyiség. Veszprémmegye közigazgatási bizottságához, egyszersmind a főtisztelendő káptalanhoz e tárgyban intézett megkeresésemre azon határozatot kaptam, hogy a főtisztelendő káptalan intézkedett, miszerint jövőre a ref. lelkész által kijelölendő napokon hetenként kétszer, akár az iskola terme, akár más alkalmas helyiség fűtve és tisztán a lelkész rendelkezésére fog bocsáttatni, hogy az ev. ref. vallású növendékek hitoktatásában akadályozva ne legyen. Ürmény községben Nyitramegyében, ahol harmadfél századdal ezelőtt reformátusok laktak, de az egyház azóta elpusztult, meg volt mai napig az evangélikus temető, amelyet sem a betelepült idegen ajkú lakosok, sem a róm. kath. egyház, sem a község nem foglaltak el. Most a telekkönyvi betétszerkesztés alkalmával ezen temetői terület az ős tulajdonos evang. egyház és pedig fele részben a legközelebbi ágost. hitv. evang., fele részben a legközelebbi ev. ref. egyház tulajdonul jegyeztetett be és igy a nyitrai ev. ref. egyházat fogja illetni. Mindezen esetek és tények mutatják, hogy a felekezeti türelem, egyenlőség és viszonosság eszméje mind nagyobb hóditásokat tesz a hazafias közfelfogásban. Sajnos, hogy egy esetet mégis fel kell említenem, ahol egyházunk jogos igényének érvényesítése indokolatlan nehézségbe és akadályba ütközik és ez a küngösi ev. reform, iskola alapítvány 1 ügye.
