Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1905

1905. április - Oldalszámok - 8

Fülöp József körmendi lelkész a kővetkező indítványokat terjeszti a közgyűlés elé: I. Eléggé ismeretes az a jelenség, hogy utóbbi időben egyes egyházmegyék, sőt a kerületek is különös figyelmet kezdenek fordítani a szórványok rendszeresebb gondozására s főleg az ott lakó hitfeleink gyermekeinek vallásos oktatására. Tágabb értelemben ebbe a kategóriába tartozóknak lehet mondani azokat a felsőbb intézetekbe járó és egyházunkhoz tartozó növendékeket is, kik más felekezet tulajdonát képező, vagy állami intézetekbe járnak. Főleg ez utóbbiakra kívánom ez alkalommal a figyelmet felhívni, annyival inkább, mert ezek az intézetek nagyobb számmal vannak és mert — sajnos — itt tapasztalhatunk különösen olyan nehézségeket, melyek a vallástanítás eredményét nem a legkedvezőbbé teszik. Ennek fő oka az, hogy legtöbb esetben heti egy óra engedélyezése mellett nagymérvű osztály-összevonások eszközöltetnek. Az ujabb időben szaporodó polgári fiúiskolákban például törvény szerint heti 1 óra van megállapítva s ennek daczára még négy osztály is összevonatik oktatás czéljából. De ugyanez történik még állami gimnáziumokban is, hol a hittani óraszámnak kettőnek kellene lenni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy állami intézetekben évközben számos szünnap is van, melyek esetleg a hittani óra napjára esnek, söt maga a hitoktató is hivatalos, halaszthatatlan teendője miatt kénytelen órát mulasztani: tisztában állhat előttünk, hogy az eredmény bizony nagyon fogyatékos lehet csak. Mindezek folytán indítványozom \ Határozza el kerületi gyülésünk, hogy az egyetemes konvent utján intéztessék felirat a közoktatási kormányhoz, miszerint az államra nézve is fontos valláserkölcsi oktatás sikeresebbé tétele érdekében intézkedjék arra nézve, hogy állami intézetekbe járó növendékeink, különösen ott, hol osztályok összevonása történt, legalább is heti 2 órai vallásoktatásban részesülhessenek. II. A konfirmáezió nagyfontosságú szertartásának minél ünnepélyesebb és meghatóbb alakban végzése érdekében több izben hangzott el felhívás egyházi lapjainkban s a közfelfogás is mind-