Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1904

1904. szeptember - Oldalszámok - 226

- 226 tartandó a Zsoltárok eredeti száma. Általában az alaki részben csak a legszükségesebb változtatások ajánlandók. Egyébként az uj könyv kiállítását, könnyen áttekinthető berendezését, világos, tiszta nyomását, s majdnem teljes hibátlanságát a legőszintébb elismerés illeti. A könyv tartalmát illetőleg kívánatos, hogy a változtatott szöveg helyébe mindenütt, ahol a változtatást kényszerítő okok nem követelik, az eredeti szöveg helyeztessék vissza. Az első versszak pedig lehetőleg, az első verssor azonban minden körülmények közt változatlanul meghagyandó. A dallamok lehetőleg kevésre redukálandók, hogy jól betanulhatók s mindenütt egyformán énekelhetök legyenek. Jól megválasztott, könnyen énekelhető 50 dallam teljesen elegendő. A dallamok leírásánál a modern hangnem-jelzés használatos, mi kevesebb félreértést enged. Méret maradjon az eddigi cborali, azonban az uj könyvben előnyösen alkalmazott 4A-re áttéve az eddig használni szokott 2/2-röl. Szükségesnek és hasznosnak találnám a hangjegyolvasásra vonatkozó legelemibb tudnivalók felvételét a könyvbe, meg a méreti alapidönek a Málzl-féle Metronom szerint meghatározását, hogy ezzel is támogatva legyen az istentiszteleti éneklés egyöntetűsége. Az értekezlet köszönetet mond a felolvasónak, észrevételeit és javaslatait helyesléssel fogadja és magáévá teszi. Továbbá Segesdy Miklós felszólalására kimondja azon óhaját, hogy a „Szózat" is felvétessék az uj énekeskönyvbe. 4. Miklós Géza „A szétszórt csontok" czim alatt tartott felolvasásával a szórványok rendszeres gondozásának kérdésére s az e tárgyban már korábban hozott nagyfontosságú határozatokra óhajtja a figyelmet irányítani és az állandó érdeklődést felhívni. E valóban apostoli munka felvétele és buzgó folytatása égető közszükséglete egyházunknak. Hiszen itt a hazánk nyugoti és északnyugoti határának mentében elterülő nagy vidékeken az ellenreformáczió által összetört egykor virágzó egyházainknak romjaiként, élettelen tetemeiként sok száz hitsorsosunk él másvallásuak, sokszor idegen nemzetiségek között, akik lelkipásztori gondozás hiányában lassanként más