Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1904

1904. szeptember - Oldalszámok - 165

— 165 — Beterjesztetik a nm. kultuszminiszter urnák 436/190-4. sz. leirata, mely szerint a szokolyai ev. ref. lelkésznek — az iskolai növendékek oktatásáért — a tanitói fizetéskiegészités államsegély nem utalványozható. Tudomásul vétetik. Beterjesztetik a nagyméltóságú kultuszminiszter urnák következő leirata: 81396/903. sz. Méltóságos és Fötiszteletü Püspök Ur! A lelkészeknek az államkincstártól járó jövedelem-kiegészítése, nézetem szerint figyelemmel az 1881. évi LX. törvényczikkben foglalt rendelkezésekre, birói foglalás tárgyát még akkor sem képezheti, ha az érdekelt lelkész azt önként fel is ajánlaná, ezen véleményemet a m. kir. igazságügy miniszter ur is osztja. Ámde ismételten fordultak elö esetek, hogy ilynemű járandóságok magánkövetelések fejében, részben önként történt felajánlás következtében, részben hivatalból s a törvény helytelen értelmezése alapján, a bírósági végrehajtók által lefoglaltattak s hogy ezen foglalások ellen az érdekelt alperesek, a törvényt nem ismerve, jogorvoslattal nem éltek. Ennek elmulasztása következtében a letiltó intézkedések jogerőre emelkedtek és lehetetlenné vált ugy reám, mint az igazságügyminiszterre nézve, hogy a sérelmet utólag orvosolhassuk. Az ez irányban szerzett tapasztalatok alapján felkérem Méltóságodat, méltóztassék a főhatósága alá tartozó, az államkincstárból jövedelemkiegészitést élvező lelkészeket megfelelő módon a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-czikk 34—38. §§-aiban foglalt rendelkezésekre figyelmeztetni, egyben pedig felhivni őket, hogy a lelkészi jövedelem-kiegészítés lefoglalását czélző bírósági végrehajtói rendelvényekkel szemben, esetröl-esetre, még pedig azoknak jogerőre emelkedését megelőzőleg, előterjesztéssel, a kir. járásbíróságoknak a jövedelem kiegészítésnek letiltását elrendelő, vagy azt jóváhagyó végzéseivel szemben pedig fel folyamodással éljenek. Csakis akkor, ha az érdekeltek minden egyes foglalás esetén a fentebb ismertetett jogorvoslással élnek, leend lehetséges, hogy a felsőbb bíróságok a fennforgó elvi kérdésben határozzanak, továbbá, hogy ez utóbbiak egymástól eltérő határozatai alapján, a jogegység megóvása érdeké-