Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - 7

— 7 — Az egyházkerületi közgyűlés a kiváló gonddal szer­kesztett püspöki jelentést felolvasottnak tekinti, általános­ságban tudomásul veszi, s egyes határozatokat igénylő pont­jaira nézve a következő határozatokat hozza: a) Fötiszteletü püspök ur a nagy veszteség feletti mélyen érzett fájdalommal emlékezik meg Körmendy Sándor hedrahelyi lelkésznek, egyházkerületünk egyházi főjegyzőjének, zsinati képviselőnek, kon­venti tagjának, missió-bizottsági elnökének, lelkészi vizsgáló bizott­sági és lelkészértekezleti alelnökének, főiskolai igazgató-tanácsosának és tanácsbirájának 1903. évi január hó 6-án 73 éves korában hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytáról. Az egyházkerületi közgyűlés ezúttal is mélyen érzett fájdalmának ad kifejezést örökre feledhetlen egyházi fő­jegyzőjének nt. Körmendy Sándor urnák gyászos elhunyta alkalmából és fötiszteletü püspök urnák azon föpásztori gyengéd intézkedéseit, mely szerint egyházkerületünk fáj­dalmának kifejezéseül az egyházkerület nevében gyászjelen­tést bocsátott ki, s az egyházkerület képviseletében a vil. főjegyző úrral, s a főiskola tanári kara képviselőivel a temetésen megjelent, a gyászoló családnak kifejezte egyház­kerületünk és főiskolánk részvétét és hogy az áldott emlé­kezetű halott koporsójára az egyházkerület és főiskola nevé­ben koszorút helyezett, s a gyászszertartásban közreműkö­dött : kegyeletes érzelemmel veszi tudomásul. Egyszersmind az elköltözött nagy halott feledhetetlen érdemeit, aki mint lángoló lelkű ifjú hazánk és nemzetünk önvédelmi harczában is mint honvéd főhadnagy fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy miként kell feláldozni éle­tünket és vérünket hazánk és nemzetünk szabadságáért és alkotmányáért; aki a béke áldásos munkájának teljesítése körül mint szentegyházának buzgó lelkipásztora nemcsak egyházköz­ségének, hanem egyetemes egyházunknak is ugy az egy­házkormányzat, mint egyházi érdekeinek képviselete körül a missió-pontok szervezésével, igazgatásával, mint egyház­társadalmi életünk szóval és irodalmi téren kifejtett mun­kálkodásával feledhetlen érdemeket szerzett magának;

Next

/
Oldalképek
Tartalom