Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1901

1901. március - Oldalszámok - m01_4

_ 4 ­folyamatba tettem. Ekkor Somogymegye alispáni hivatala függesz­tette fel a végrehajtást azon indokból, hogy más egyházba áttért egyéneken egyházi adót csak birói uton lehet követelni. Ezen alispáni végzést a belső-somogyi ev. ref. egyházmegye esperese a közigazgatási bizottsághoz, onnét a m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumhoz megfelebbezte s amig az ügy ott el nem döntetik, a végrehajtás szünetel. A hetesi egyházban még mindig dul a féktelenség, mintegy 40 egyén ágost. evang. hitvallásúvá lett, miután pedig a megújított geresdi egyezség tartalmáról értesültek, hogy ez által az egyházi terhek hordozásától nem mentesittetnek, most ugy ezek, mint az egyháznak még számos tagjai unitáriusokká akarnak lenni. Ez a nagy mozgalom Fáncsik János érdekében, egyszersmind a jelen­legi lelkész családja elleni boszuból indult meg, de hogy mely irányba és hova fejlődik, azt megmondani nem lehet. A belső­somogyi ev. ref. egyházmegye megtesz a törvény korlátain belől minden lehetőt a baj orvoslására s a főtiszt, egyházkerületi köz­gyűlésnek is leend alkalma az ügygyei foglalkozni. Szentán, Csur­gón valamivel javult a helyzet, Gyöngyösmelléken pedig teljesen helyreállott az óhajtott rend, egy akarattal betöltötték a lelkészi állomást Dömötör Lajos brekinszkai lelkészszel és a 30 kitért családból 29 visszatért az ev. ref. egyház kebelébe. Úgyszintén a lelkészi állomás betöltésével helyre állott a nyugalom Magyar­Újfaluban is. Egyházi életünknek talán mindennél nagyobb baja jelenleg a káplánhiány. Nemcsak elszomoritó, de szánalmas látvány, hogy elaggott beteges lelkészeink mellé, s az özvegyi évre jogosult árva családok mellé felerészben sem tudunk segéd- és helyettes-lelké­szeket adni, ámbár a mi theologiai akadémiánkról a IV-ed éves papnövendékek nagyobb része, más akadémiákon még az ifjabb papnövendékek is ki vannak bocsátva papoló káplánokul. A szük­ségtől kényszerítve engedélyt adtam arra, hogy a pápai theol. aka­démián tanuló IV-ed éves papnövendékek közül Gulyás Lajos Búcsra, Varga Sándor Nagy-Sallóba, Korocz Géza Szilas-Balhásra kimenjenek káplánoknak és megengedtem azt is, hogy a szükséghez képest az esperes urak által a lelkészi teendők végzésére is ki­bocsáttassanak. Ámbár a papnövendékek száma az ujabb időben

Next

/
Oldalképek
Tartalom