Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1900

1900. március - Oldalszámok - 30

— 30 —• 2 (. A jogügyi bizottság az 1899. évi egyházker. közgyűlés jegyzőkönyvének 52. pontjára beterjeszti következő jelentését: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! A mult évi szeptember 14. és következő napjain Csurgón tartott egyházkerületi közgyűlés 52. sz. a. hozott határozatában foglalt meghagyásnak eleget téve, van szerencsénk javaslatba hozni a következő szabályrendeletet: Szabályrendelet a dunántuli ev. ref. egyházkerületnek az egyházközségek presbyteriumai által választott tisztviselői választása körül követendő eljárásról. 1. §. A dunántuli ev. ref. egyházk. az egyházközségek presbyteriumai által választott összes tisztviselői általános szavazattöbbséggel választatnak. 2. §. Az egyházkerületi közgyűlés az üresedésbe jött tiszti állás betöltését elrendelvén, a szavazatok felbontására egy küldöttséget válas/t, mely a szavazatokat felbontván és összeszámlálván, az érvényesekül elfogadott szavazatok alapján megállapítja, hogy a választás alatt volt tiszti állásra a jelöltek egyike vagy másika megkapta-e az általános többséget, vagyis az érvényes szavazatok felénél egygyel többet ? Igenlő esetben a szavazás eredményéről a szavazatlapok pecsét alatti bemutatása mellett a kiküldő hatóságnak jelentést tesz, abban az esetben pedig, ha az általános szavazattöbbséget egyik jelölt sem nyerné el, a viszonylagosan legtöbb szavazatot nyert két jelölt között uj szavazást rendel el és az igy beérkezett szavazatokat újból felbontja, összeszámlálja s a végeredményt megállapítja. 3. §. Ha az első szavazáskor általános többség nem éretnék el, a viszonylagos többséget nyert jelöltek közül pedig a második helyen egynél töbl) egyénre egyenlő számú szavazat esett volna, a szavazatbontó-bizottság elnöke által kihúzandó sors dönti el, hogy a viszonylagos többséget és egyenlő szavazatot nyert egyének közül melyik bocsáttassák uj szavazás alá. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha viszonylagos szavazattöbbség esetén az első helyen kettőnél több jelölt nyerne egyenlő szavazatot. 4. §. Ha a második szavazás alkalmával mindkét jelöltre egyenlő szavazat esnék, ez esetben a szavazatbontó-bizottság elnöke által kihúzandó sors dönti el, hogy melyik jelölt tekintessék megválasztottnak. 5. §. Ha két vagy több hasonállás, — mint például tanácsbirói állás — egyszerre üresednék meg, ezek mindegyikére nézve és pedig vagy római számmal, vagy előbbi viselőjük nevével megjelölése mellett ugy az első, mint az esetleges második szavazás és pedig, ha az idő engedi, legalább két heti időközökben, de mindenesetre külön-külön rendeltessék el és az egész választási eljárás külön folytattassék le a 2—4. §-ok megfelelő alkalmazása mellett.