Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1899

1899. szeptember - Oldalszámok - 266

- 266 — tragikum nyilatkozik benne, minőt csak emberi elme megalkothatott a földön. A dramaturg tétovázva áll meg mellette, a mint benne a tragédia mindkét válfajának szabályait túlszárnyalva látja. Mert Ahasver tragikumát sem az antik tragédiák-, sem a sakespeare-i megoldás szabályaira ráhúzni nem lehet. A tragédia hőse a végkifejló'désben ugyan elbukik, mint amott, mindkét helyen; ámde a tragikai bűnhődés Ahasvernél nem nyer befejezést az élet elvesztésével, mint legvégső fokával a bünhödésnek, mert ő életben marad, még pedig örökké és szenved is örökké, mert az örök élet nála egy az örök szenvedéssel. Egy-egy Antigoné, Medea, Jason, Elektra, továbbá Hamlet, Lear, Julius Caesar hatalmas hősei a tragikumnak, megrázó végükben igazságos kiegyenlítést nyer a megbántott örök rend, erkölcs és jog. De Ahasver tragikuma felül múlja valamennyit, mert neki még az emberi fogalom szerinti legmagasabb bűnhődéssel sem elég bűnhődnie; meghalnia nem szabad, a sir nyugalmára való eljutás nem egyenlítheti ki vétkét. Ez nagyobb minden bűnöknél, melyek halált érdemelnek. A támadás csak az által egyenlittetik ki, ha bűnének átkát in infinitum érezi. Ugy látszik, hogy a tragikai bűnhődés átmegy a jogtalanság terére, a mi bántó. S az igazságtalanság ama blasphemiában nyilvánul, hogy e tragikum a legigazságosabbtól, a megtérő bűnösnek mindenkor megbocsátó Istentől rendeltetik Ahasver számára. Az emberi elmét megszéditő legenda és mint szörny-szülött felett tán napirendre is térhetne az emberiség, az emberi szellem, mely mindenben, még a hibában és bűnben is megfelő plasticitást és valószínűséget keres. És ugy találjuk, hogy e tragédia nincs kivetve az emberiség emlékezetől. Keletkezésétől fogva napjainkig a legélesebb elméket magával ragadta; mert hiszen ily hálás théma nincs több sem a világtörténelemben, sem a fantazia birodalmában. Két oldalról vitatják a kérdést: jogos-e, vagy jogtalan a tragikum? S mivel az individuális jogérzék a legelső impresszióra a jogtalanság bélyegét kész a legendára rásütni: legtöbben és leghálásabban azt mutogatják Ahasver tragikumában, hogy megalkotásával az emberiség tul lépte a megengedett határokat. Majd rövidesen ismertetni fogom Ahasver tragikumának tárgyalását pro- et contra; de itt már sietek kifejezésre juttatni a