Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1899
1899. szeptember - Oldalszámok - 36
0 - 3G — darabokat, még pedig nem a viseltebbekből, jelenlegi gazdaasszonyomnak átengedni. 8. Ha a kocsi hegyen levő 2 2 0/ l0 0 katasztrális hold területű szőllőmet leendő utódom meg akarná tartani, tekintettel arra, hogy az évek hosszú során az egymás után következett lelkészek használatában állott, ne bocsáttassák árverés alá. Igaz, hogy ezen szőllőt is megtámadta már a pliiloxera, de jelenleg még 2/ 3 része termőképességgel bir, a mult évben még 22 akó borom termett rajta. Azonban még akkor is, ha teljesen kipusztítaná, tekintettel egyenes, szép fekvésére, kitűnő talajára, mely minden növény megtermésére alkalmas, továbbá a jóminőségü földek felemelkedett értékére, még akkor is, ha eltekintenénk a rajta levő szüreti szoba, présház, ebben levő szüreti készülékek, több nemesitett gyümölcsfák értékétől, még akkor is igen megérné azon 600 frtot, melyben nekem az uradalmi dézsmaváltsággal együtt a vételár van. Ha azonban nem akarná megtartani leendő utódom, adassék el a középút által két részre elválasztott szőilő árverés utján két részletben. 9. Ezen végrendeletem végrehajtójául felkérem és kinevezem nagyságos kir. tanácsos és főtisztelendő tatavidéki ev. ref. esperes Czike Lajos urat, ó-szőnyi lelkészt. Már egy alkalommal élőszóval is kijelentettem előtte ezen szándékomat s ő kegyes volt kérésem teljesítése megigérésével engem megörvendeztetni. Midőn ezen kérésemet most is megújítom, egyszersmind végrehajtói fáradozása tiszteletdljjául rendelek 1500, ezaz egyezerötszáz frtot == 3000 koronát. Nyugodtan teszem le végrendeletem végrehajtását oly férfi kezébe, ki mindenki előtt ismeretes tiszta jelleme s szigorú lelkiismeretessége, a közbizalom által ráruházott hivatalokban s ezekhez kapcsolt kötelességek teljesítésében a legkisebb részletekig kiterjedő figyelme s csorbát nem tűrő pDntossága által mintaképe lehetne mindazoknak, kik közhivatalt vállaltak, vagy bármi néven szolgálatukat fölajánlották. E gondolat teendi nyugodttá az én végórámat is, midőn félszázadot meghaladó lelkipásztorkodásom időtartama alatt általam az örökélet igéjével táplált gyülekezetemre, egyházmegyénkre, dunántúli egyházkerületünkre, ebben főiskolánkra, miveltséget, jó erkölcsüséget, vallásosságot terjesztő minden tanintézeteire, hőn szeretett kedves magyar hazánkra Istentől áldást s örök virágzást kérve, szemeimet a hosszú álomra bezárandom.
