Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1897
1897. március - Oldalszámok - 40
- 40 — lis összeg vétessék fel, illetve Írassék elő, a melynek lefizetésére a nyomda minden valószínűség szerint képes leend. Ugyanazon jkvi pontban foglalt azon utasításra vonatkozólag, mely szerint a felszerelés és készlet megújítására évenként bizonyos 0-a a jövedelemnek tőkésittessék: ugyhiszem semmi különös, illetve uj javaslattétel szüksége nem forog fenn. Az a körülmény, hogy a nagy öszszegü s 5000 frton felüli összegű beszerzések daczára 1660 frt ingó vagyonnal rendelkezik a nyomda, eléggé mutatja, miszerint az eddigi eljárás mellett is eléggé volt gondoskodva a tartalék vagyon kellő növeléséről. Iménti javaslatom értelmében is a nyomdai vagyon gyarapítására 387.18 frt van felvéve, vagyis a mindennemű kiadások levonása, után fennmaradó készpénz jövedelmek 33°/ 0-a, s ugyanilyen s illetve a rendkívüli kiadások kevesebb volta miatt még nagyobb mérvben történt a vagyon gyarapítása az előző években. De meg a költségvetésbe a főiskolai nyomda jövödelme állandóan 800 frttal lévén beillesztve, ezzel mintegy ki van mondva az is, hogy az 1000 frton felüli jövedelem a vagyon gyarapítására fordítandó, a melynek változása csak az esetben lenue indokolt, ha a nyomda jövedelme a várakozás ellenére nagyon alászállana s a beszolgáltatott összeg az egész jövedelmet fölemésztené. Végül midőn a lefolyt év eredményére tekintettel megnyugvással, sőt örömmel jelentem, hogy a nyomda a nagy nehézségek daczára is életképességének ujabb meggyőző jeleit adta, a melyeknél fogva méltán remélhetjük, miszerint ez a főisk.-nak teljesen biztos és folyton fokozódó jövödelem forrását fogja képezni: nem tehetem, hogy ezúttal is — és minél többször leend erre okom, annál nagyobb örömmel teszem — kifejezést ne adjak Kis Tivadar ur nyomdavezető fáradhatatlan szorgalma, páratlan ügybuzgósága feletti elismerésemnek, a melyet kétszeresen megérdemel most, a mikor a nyomda uj felszerelésében csaknem kizárólag maga és sikerrel fáradozott, a sajtó ügyében Bécsben is járt, s a felállítás és rendezkedés alkalmával üzleti elfoglaltsága daczára csaknem állandóan a nyomdában tartózkodott, mindenre felügyelve és a leghelyesebben intézkedve. Tette pedig mindezt anélkül, hogy ezen a rendes nyomdavezetői teendő közé nem sorolható külön munkáért sőt kiadásáért bármit is felszámított volna. Kiváló tisztelettel maradtam Pápán, 1897. február 12-én kész szolgája: Dr. Horváth József s. k. nyomdafelügyelő.
