Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1897

1897. szeptember - Oldalszámok - m01_15

— 15 Másik észrevételemet és utasításomat szükségessé tette azon körülmény, hogy eddig a fiumei protestáns egyház anyakönyvei esak német nyelven vezettettek, a mit sem egyházunk érdekével, annak hazafias irányzatával, sem a fiumei egyház helyzetével nem tartok megegyeztethetőnek, minél fogva odautasitottam a lelkészi hivatalt, hogy jövőre az anyakönyveket magyar nyelven vezesse s csak a családok kívánatára jegyezze be az adatokat német nyelven is. Egyéb iránt egész vizsgálat tartásom folyama alatt örömmel győződtem meg azon ragaszkodásról, a melylyel a fiumei egyház tagjai és elöljárói az egyházhoz ragaszkodnak és azon áldozatkészségről. a melyet tanúsítanak. Nem kételkedem rajta, hogy az egyház a közel jövőben fel fog virágozni, ha sikerül a különböző felekezetű és nyelvű hivek törekvését az egyház közérdeke javára egyesíteni és a vezetést ugy egyensúlyban tartani, hogy az elöljáróságban mindenik felekezet, nyelv és társadalmi osztály megtalálja, a maga mozgatóját, a mely őt az egyház közjava érdekében erő kifejtésre ösztönözze. Az egyházi ülés végeztével meglátogattam báró Ábele korw // mányzó helyettes O Méltóságát és Maylánder podesta ur O Nagyságát, ajánlván egyházunkat szíves jó indulatukba. Mindkét helyen szivélyességgel fogadtattam s miután még az egyház által rendezett közebéden a fiumei ev. ref. egyház elöljáróságától bucsut vettem, bevégeztem missiói látogatásomat. Ezen látogatásom folytán hivatalos összeköttetésbe léptem a horvát országos kormány vallás- és közoktatásügyi osztályával, a melynek támogatására és jóakaratára nagy szükségünk van általában missió-ügyüuk fejlesztése, de különösen a zágrábi protestáns egyházban felekezeti és hazafias érdekeink és jogaink megvédése tekintetéből. Mert Zágrábban tetemes számmal vannak ugy az ev. ref. egyháznak, mint az ág. ev. egyháznak magyar anyanyelvű hívei s mivel a zágrábi ev. lelkész ezek anyanyelvét nem érti, a nagym. cs. és kir. közös hadügyminisztérium beleegyezésével már boldogult elődöm megbízta Moór Péter urat, a 13-ik hadtest Zágrábban lakó ev. ref. lelkészét, hogy egyházunk hivei kívánatára az egyes családoknál előforduló örvendetes vagy gyászos események alkalmával az egyházi szertartást magyar ev. ref. egyházunk szokása szerint