Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. szeptember - Oldalszámok - m01_107

CVII szabálytervezet megvitatása, illetőleg elfogadása; 5. az egyházmegyei lelkészi értekezletektől vagy egyesektől jövő indítványok. Tudomásul vétetik. 3. Tliúry Etele felolvassa Dunántúl reformácziója cz. értekezését, a melynek rövid kivonata ez: A reformáczió hajnalát Pápa városa felett látjuk felragyogni' Pápát Török Bálint földes ur reformálta Bálint pap által. E. Török B. azonban nem szoríthatta csupán Pápára Bálint pap munkásságát, mert a mint óhajtotta uj városának, Debreczennek az ev. tudományra való átvitelét]: ugy okozati összefüggést találok ebben a Sió-, Sárviz-, Balatonmelléke, Gesztes és Szigetvár vidékének — Török B. uradalmainak — ugyancsak Bálint pap által való reformáltatására« — mondja a szerző. Bálint papnak e vidékeken való működését 1531—1536. évekre kell tenni. Abból, hogy a XVI. sz. közepén már mindenütt hangzott a reformáczió dunántúlon s az egész vonalon a protestánsok voltak többségben: következik, hogy Bálint papnak, a ki 1536-ban Debreczenbe ment — voltak jó munkás utódai. Közöttük első helyen említendő Dévai Biró Mátyás. 0 1534-ben Sárváron volt Nádasdynál. 1536. vége felé pedig külföldre ment. Értekező előtt kétségtelen, hogy Dévai a közbeeső időt, t. i. az 1535. és 1536. éveket nem Sári áron töltötte, hanem másutt a Rába és Balatonmellékén, reformálván ezeket. Annyival inkább állithatja ezt, mivel maga Dévai mondja, hogy igehirdetésének testis est utraque Pannónia. Dévainak ez időre eső, másfél évi Kádártán való tartózkodását teljesen hitelre méltónak tartja. Dévai mellett Sylvester János tűnik föl, a ki 1534 közepe táján ment Sárvárra, Nádasdyhoz. Egy évet külföldön töltvén 1535—1543-ig folytonosan Ujszigeten tanitóskodott a Nádasdy által emelt iskolában. 1544. januáriusában pedig már héber nyelvet tanított a bécsi egyetemen. Újszigeti működése alatt megirta az első Magyar nyelvtant és leforditotta az uj-szövetséget. Mind a két munka a Nádasdy által fölállitott újszigeti nyomdában látott napvilágot. A főurak birtokain kivül az őrséggel biró városokban találunk egyes nyomokra, mik a reformáczió terjedését tanusitják. Kanizsa várában Szeremjéni Mihály pap (1544-ben), Székesfehérváron Baranyai Pál. (1543) reformátorkodott. A keleti és déli részen a török, a nyugotin Nádasdy, Bánfy oltalma alatt szilárdult meg mindjobban az