Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1893
1893. április - Oldalszámok - 28
28 149-et tesznek, addig S.-Patak 328 ref. vallású tanulónak nyújt szellemi táplálékot. És tegyük hozzá, a mi egyúttal e sajátságosnak látszó, pedig nagyon természetes jelenség magyarázatául szolgál, 328 legnagyobb részt szegény növendéknek! 150-et meghaladja ugyanis a jótéteményben részesülő főgymn. növendékek száma s tisztán a főgymn. növendékek által élvezett jótótemén} 7ek összege a tandíj elengedésen kivül 8313 frt 40 kr! Nem 150 frtot, hanem évi 7000 frtot kellett volna hát Komáromnak megajánlani tanulók segélyezésére, ha a főgymnasiumot csak oly népessé is akarná tenni, a minő S.-Patak, a melynek növendékei pedig a theologiai, jogi, bölcsészeti és képezdei szakok fenállása mellett sem sokkal haladják meg a 400-at! Miután a fentebbiekben kimutattuk, hogy a komáromi mozgalom által felmutatott eredmények nem igaziak, hanem csak hatásra szánvák; hogy a reáli; ajánlatok, még ha legmagosabban vészük is fel azokat, csupán az áthelyezés folytán közvetlenül felmerülő kiadás szaporulat fedezésére is alig elégségesek; hogy a kilátásba helyezett uj alkotások helyett a főiskola jelenlegi szakai is a bizonytalan jövő esélyeinek lennének kitéve; hogy végezetre a ti ozgalom által a növendéklétszám emelkedésére vonatkozólag táplált remények megfelelő s jelentékeny áldozatokat igénylő intézkedések t. i. a tanulók segélyének nagy mérvű gyarapítása nélkül teljesen hiuk, másfelől meg hogy e remények betölte hozná épen egyházkerületünket a parallel tanszékek elkerülLetlen felállítása által anyagi tekintetben válságos helyzetbe: nem tekinthető indokolatlannak azon szilárd meggyőződésünk, hogy a statusquo további fentartása felel meg egyedül az egyházkerület ós főiskola igazi érdekeinek. Am az áthelyezésre irányuló tönkvés teljes tarthatatlanságának világlatba hozatala végett legyen szabad még röviden a következő fontos momentumokat kiemelnünk. 1, Pápának mint székhelynek alkalmas voltát s a város ós vidék méltánylást érdemlő áldozatkészségét mutatja a főiskola folyton öregbedő jövedelme. Mig ugyanis 1841-ben az Összes jövedelem 15,000 váltó frt, addig 1849-ben már 40,000