Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892
1892. szeptember - Oldalszámok - _7
- 7 a hazafias érzés uralta a sziveket ós lelkeket ós ez érzés előtt leomlottak a felekezetiességnek testvért a testvértől elválasztó sorompói. Akkor az alkotmánynak visszaállithatása, a törvény uralmának diadalra juttatása hevitette, dobogtatta a sziveket s közel hozta egymáshoz — valláskülönbség nélkül — a hazafias lelkeket. — Akkor nem csak szóval, hanem tettleg is találkoztak a hazaszeretet szent oltáránál azok, kik különböző oltároknál imádták az Istent, mert érezték, hogy ha a hidegen okoskodó értelem elválasztott is egymással a hitczikkekben, de a melegen érező szivnek — már csak a haza s társadalmi béke érdekében is — egyesiteni kell minden honpolgárt a szeretetben, mely a vallásnak különben is főtörvónye, melyet a keresztyén vallás alapitója is tanítványainak ismertető jelévé tett. — Ebben a harczban, az autonómiát védő küzdelemben magaslott ki Tisza Kálmán; mint vezér állt ki a küzdők élére, harczolt, mindenét koczkáztatva, nemesen, férfiasan és bátran, nem csak mint egyházának hü fia, hanem ugy is, mint valódi hazafi, mint az alkotmányosságnak, szabadságnak s felvilágosodásnak minden áldozatra kész ós semmi veszélytől vissza nem riadó lelkes barátja. Mint igazi szabadelvű férfiú küzdött a valódi szabadságért, melynek korláta, de egyúttal biztositéka is a rend. Könnyű a szabadelvüséggel, ennek a helyzetet, viszonyokat ós körülményeket nem mérlegelő, az eshetőségeket számításba nem vevő s épen ezért a már elért eredményeket is koczkára tehető túlságba vitelével, csillogó — de üres, tartalom nélküli phrasisokkal, szóvirágokkal kérkedni akkor, mikor nincs veszély de kilépni a harczi sikra, szembeszállni a jogot tapodó hatalommal, élére állni a lelkesek azon kis táborának, mely csak is a szellem fegyverét viheti csatába az anyagi fegyverek ellen: ehhez férfias bátorság, szilárd jellem, törhetlen lélekerő, a hazának, egyháznak, szabadságnak és íevilágosodásnak minden áldozatra kész szeretete kívántatik meg. Tisza Kálmánban megvoltak e lényes tulajdonok. Debreczenben a tiszántúli, Budapesten a dunamulléki ev. reí. egyházkerületnek közgyűlésén az ő lelkes s lángra gyújtó szavai öntötték a bátorság lelkét a csüggedőkbe. Zaklattatása nem is maradott el. De e zaklatások a valódi érdem dicskoszorujával (1)
