Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1890
1890. augusztus - Oldalszámok - 13
intézkedik, hogy ezek nem szerint követik a szülők vallását, kijelentvén egyúttal, hogy ezen törvénynyel ellenkező, bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben sem bírhat jogerővel. A törvény ezen félremagyarázhatlan intézkedése daczára számos eset fordult elő és fordul elő folyton, melyekben kor. lelkész oly gyermeket is megkeresztel, ki a törvény őzen rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik. Habár ezen eljárás teljesen meg nem felel az idézett törvény intentiőjának, mégis felmerülhet oly eset, melyben ily ténykedés a szülők határozott kívánsága, vagy a helyi viszonyok és egyéb körülmények miatt indokoltnak látszik, annál is inkább, mert a kir. Curia már ismételten az 1868. Lili. t. czikkel szoros kapcsolatban álló 1879. XL. t. ez. 53. £-ának oly bírói magyarázatot adott, mely szerint maga a keresztelés ténye, még ha az 1808. Lili. t. ez. intézkedései ellenére oly gyermekre vonatkozik is, ki nemét tekintve, a törvényéitelmében más hitvalláshoz tartozik, nem,képez büntetendő cselekményt, mivel a keresztelés ténye eg\ rmagában nem praejudical a törvény rendelkezésének. De mindamellett fennáll az .1868. LIII. t. ez. 12. £-a, melynek intézkedése teljesen illusoriussá válik, ha rendelkezése nem foganatosittatik, illetve ha a vegyes házasságból származott gyermekek nemük szerint nem követik szülőik vallását. Ezen czélra pedig mulhatlanul szükséges, hogy az illető hitvallás lelkésze, ha már a keresztelés tényét maga nem végzi, legalább a keresztelési bizonylat megküldése által, ennek a saját anyakönyvébe való félj egy ezhetése és későbbi intézkedés ós nyilvántartás czéljából tudomást szerezzen. Hivatali elődöm még 1884. július 11-én 24727. sz. köriratában az iránt intézkedett, hogy mindannyiszor, valahányszor a lelkész oly gyermeket, ki a törvény rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik, bármely okból megkeresztel, a keresztelési bizonylatot anyakönyvbevezetés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolez nap alatt és az 1879. XL. t. cz. 53. §-ábán megszabott büntetés terhe alatt áttenni el ne mulassza.
