Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1887

1887. július - Jegyzőkönyv

névtáraknak az egyházak között leendő szétosztását határozta el — azok szétosztására püspök urat ezennel felkéli. m) Püspök úr jelentésében örömmel mutat azon kedvező jelenségre, hogy mozgalom indult meg a „magyar prot. írod. tálsaiág" megalakítására; üdvösnek sőt szükségesnek látja tehát püspök úr, hogy nemcsak egyházi testületeink, egyházi hivatalnokaink, hanem tehetősebb világi hitsorsosaink is tömegesen lépjenek be az alapító tagok közé; óhajtja ennélfogva, hogy az egyházmegyék első sorban ily minőségben saját példájukkal buzdítsák hitsorsosainkat a pártfogók-, alapítók, rendes vagy segélyző tagok közé leendő belépésre, különösen kéri pedig a ker. közgyűlést, hogy még ez ülés alatt mondja ki határozatilag a pártfogók közé 500 fit lefizetéssel vagy a tőke 5% kamatai fizetésére önlekötelezéssel belépését. A ker. gyűlés örömmel fogadja püspök úr indítványát, s határozatilag kimondja ezen társulatnak 500 frt lefizetéssel a pártfogó tagjai közé való belépését. Egyúttal kimondja, hogy míg a társulat teljesen szervezkedhetnék a felmerülő nehézségek eloszlatása végett forduljanak az illetők püspök úrhoz. Kerületi pénztárnok úr pedig félhivatik, hogy az 500 frt tőkének 5% kamatát már 1887. évre is a tartalék pénztárból fizesse ki. n) Püspök i'ir jelentésében szomorúan jelzi, hogy az e. megyékből beérkezett jelentések szerint a vadházasságok még ma is nagymérvben szaporodnak, s kéri a kerületi gyűlést, hogy e bajon segíteni kegyeskedjék. Ez érdemben a convent megkeresendő az iránt, hogy e bajnak orvoslását az illető helyen eszközölni kegyeskedjék. o) Püspök úr jelentésében az egyházak szegénységének egyik okául az államadót, az ingatlanok után fizetett egyenes és egyenértéki adót tartja, s minthogy az egyenértéki adót a legkisebb földbirtok után is megfizettetik az adóhivatalok egyházainkkal, holott az 1881: XXVI. t. ez. 24. §-ának pontja szerint, az illeték egyenértéki adó alól mentesek a 22,