Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1886

1886. június - Oldalszámok - 6

a jogegyenlőséget, de fenyeget egy nagy ellenség is és ez a „közöny." Veszedelmes ellensége ez minden egyháznak, de legveszedelmesebb oly egyházakra nézve, melyeknek - mint a mi szent egyházunknak is •— alapja, biztositéka egyedül, vagj legalább főleg a bivek buzgalma és áldozatkészsége. Hajdan a türelmetlenség, az erőszak fenyegette egyházunkat és a vihar sokszor elnyomta azokat, kik vezérszerepre voltak a védelemben hivatva, de ez csak növelte a bivek buzgalmát és a százezrek hogy ne mondjam milliók lelkében megőrzött hűség az egyház iránt megteremtette az uj vezéreket, kik ujabb küzdelmek során fokról fokra kivívták az egyház szabad fejlődhetését, biztos fenállását. Most a közöny lassan, titokban működik, nem idéz fél izgalmas jeleneteket, de ha útját nem állják, megsemmisítve a hitben való hűséget, egyházunk életgyökerét rágja el ós szomorú, dicstelen enyészetnek viszi elébe. Ezen minden eddiginél veszélyesebb ellenség, a közöny ellen kell küzdenünk. Én részemről midőn most a f. t. egyházkerületi közgyűlés tagjait teljes szivemből üdvözlöm és magamat nagybecsű jó indulatukba, barátságukba ajánlom, azon erős meggyőződésben nyitom meg a mai ülést, hogy e,zen a közöny ellen folytatandó küzdelemben mindannyian ernyedetlen buzgalommal és kitartással együtt fogunk harczolni. Ezen szűnni nem akaró „éljen"-zéssel fogadott megnyitó beszéd után püspök ur következő meleg szavakkal üdvözölte fogondnok urat: lve«"velrnes Uram ! Örömmel üdvözlöm e gyűlés nevében, mint egyházkerületünk főgondnokát, ki irántunk való jó indulatát több izben tettekkel igazolta, ki egyházi és iskolai ügyek felett- folyó tanácskozásainkat bölcsen, tapintatosan vezeti; kit, ha országos ügyek intézésével nagy mérvben elfoglaltsága s helyzetének kényszerűsége gátolnak is abban, hogy gyűléseinken mind végig jelen lehessen, de azért szentel kerületünknek is annyi