Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1882

1882. június - Oldalszámok - 15

i5 tiltakozom az ellen, mert tudom, hogy azért nyúl hozzá, azért teszi reá kezét, hogy azt tőlem elragadja. Hiszen ez a tulajdonjog megsértése. S a curia döntvénye felhatalmazza a clérust más egyházak tulajdon jogának megsértésére. Az 1868: LIII. t. cz. 12-ik §-át e döntvény pielus masculus-sá teszi Az a védelem mit abban a törvénythozók bölcsessége az erösebb féllel szemközt — ennek támadásai ellen a gyengébb félnek nyújtott, e döntvény után „Nesze semmi fogd meg jól." A reformált gyermek a ref. egyház kebelében születik. 3Ii joggal irják hát be azt a plebánusok a római egyházban születtek közé? Mi a fölvétel, hogyha a római calh. egyházban születtek közé be jegyzés nem az? Vagy tán a curiai bölcsesség szerint azért nem tekinthető ez fölvételnek, mert az újszülött két tanúval nem jelent meg a reform, lelkésznél s nem jelentette ott ki élőszóval, hogy ö nem a helvét, bitv. hanem a római egyházban születtek közé kivan és akar bejegyeztetni, s ezt a nyilatkozatát 14 nap letelte után, de 30 nap letelte előtt nem ismételte? Hát a ki a katonák anyakönyvébe bejegyeztetik, nincs az ez állal fölvéve a katonai kötelékbe? A curia döntvény két osztályba sorozza az 1868: Lili t. czikket, egyik osztály az, a mit az 1879: XL. t. sz. 53-dik §-ában megszabott büntetéssel sulytatás nélkül nem lehet sérteni, a másik az, a mit büntetlenül sérthet a papság. S a 12-ik §. ezen utóbbi osztályba tartozik, odasorozza a döntvény, mert kilöki az 1879: XL. I. cz. 53-ik szakaszának védpaizsa alól. Eddig azt hittük, hogy törvényt — mihelyt törvény az, büntetés nélkül sérteni nem lehet, nem még akkor sem, ha büntetést szabó sanctio nincs mellette. Eddig azt hittük, hogy minden törvény s nein egyes részeiben csak, hanem egészében önmagában — mint törvényben birja azon sanctiót, mely sérthetlenségét biztosítja. Most — a tatai vallássérelmi ügyben hozott curiai döntvény megtanított arra, hogy tévhitben éltünk, mert Magyarországnak vannak oly törvényei is, melyeknek meg vagy nem tartása tetszésünktől függ, s ha meg nem tartjuk is, büntetéstől nem félhetünk. Az ily törvényeket elkellene klilönözni az okvetlenül ineglartandóktól s e czim— irattal ellátva kellene kinyomatni: Magyarországnak büntetés nélkül tapodható törvényei. A curiai döntvény fölhatalmazza a papokat arra, hogy más felekezetek jogos birtokába törjenek be. Az a legfőbb itélő szék engedi meg. mely a törvényt, s a tulajdon szentségéi sértőknek büntetéssel sulytására van hivatva. E törvénnyel Magyarország a jogállamok magaslatáról van le döntve, mert oly állani, melynek törvényei közül bármelyiket s bármely részében büntetlenül lehet sérteni, jogállam nevet nem érdemel.