Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1881
1881. június - Oldalszámok - 17
17 elhunyt, fájdalmunkat az a tudat is enyhíti némüleg, hogy ez a halál nem oly önme;rerötetésnek lett következménye, a melynek megakadályozása hatalmunkban állott. — Tarczy Lajos, kit a nemzet természettani müveinek nagy jutalma oda ítélése által megkoszorúzásával s az akadémia rendes tagjai díszes koszorújába fölvéttel — a királyi Felség s épen jubiláris ünnepélyén a kir. tanácsosi cziinnek díjmentesen adományozásával tisztelt meg, ki mint tudós philosophiai s természettani és mathematicai müveivel, nyelvünknek uj mű szavak által gazdagításával szerzett nevét halhatatlaniló érdemeket; mint tanár — akár szakképzettségét, akár előadásainak élénkségét, vonzó erejét, világosságát s épen ezért érthetőségét, akár a tanítványaival bánásmódban kitüntetett tapintatát s a kellő szigornak alkalmazása mellett is azok által szerettetését tekintjük — oly magaslaton állt, hogy üresedésbe jött állomásának betöltésekor méltán s aggódva tehetjük föl e kérdést: lesz-e a pályázók között a ki e magaslatot ha el nein érhetné is — de legalább megközelíti? ez a férfiú, kit versenyezve hívtak s több izben máshova és jövedelmezőbb tanári állomásokra, de a főiskola iránti szeretele, szive minden érzelmének, lelke minden gondolatának e főiskola érdekeivel összeforrottsága, ezek emelésére irányzottsága itt marasztotta: f. évi márczius hó 20-án hunyt el Bécsben, hova gyógyítás végett gyermekeinek szeretete, kegyeletes érzete vitte. Legyen áldott a kitűnő tanárnak emlékezete s mert kerületünkért, ennek főiskolájáért élt, mert országos nevének dicsőssége fényt sugárzott főiskolánkra is, mert hivatalos állását pontosan — lélekismeretesen betöltötte, kérem a főt. egyházkerületi gyűlést, örökítse jegyzőkönyvileg e hű és nagy fiának, e kitűnő tanárának érdemeit és emlékezetét. Ugy is ez az egyedüli jutalom, mit mi protestánsok anyagilag illően nem jutalmazhatott s így a növelés szent ügyét áldozathozatallal szolgáló tanárainknak adhatunk. 31ásik nagy vesztessége egyh. kerületünknek: Nagy Jánosnak, restauratio mellett is a barsi egyh. megye évtizedeken át erélyesen kormányzott s főleg a tanügy emelése terén fényes érdemeket szerzett Esperesének, az egyetemes ref. egyház Conventje tevékeny s évtizedes kormányzói működése alatt szerzett tapasztalatai, ismeretgazdagsága s a tudományok minden ágában jártassága által hasznosan működött tagjának, egyházi és iskolai közéletünk veterán bajnokának mult évi május 1-én bekövetkezett halála. A barsi egyh. megye e halál előtt kevéssel (április 14-én) rendezett szeretve tisztelt kormányzója esperessége 25—ik év fordulati napján meglisztelésére jubiláris ünnepet, de az ünnepelt már akkor ágyban fekvő beteg volt, a közelgő halálnak rávetett árnyéka elsötétítette már akkor nagy számmal össze sereglett tisztelői előtt az őrömünnepély fényét. Közel fél 3
