Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1873

1873. november - Oldalszámok - 22

22 13. A magánvizsgákat az igazgató végezi azon tanárokkal, kik azon tantárgyakat adják elő, melyekből a magántanuló megvizsgáltatni kíván. 14. A magántanulók az illető tanulmányok sajátitására legalább is annyi időt szükségeinek, a mennyit a nyilvános tanulók: azért két egymásután teljesített magánvizsga közt annyi időnek kell lefolyni, a mennyi lefolv az illető tudományok nyilvános tanulásában. 15. Ha valamely haladottabb korú magántanuló az alsóbb osztályok mellőzésével kívánna a bölcséJ C5 aj szeti osztály valamely évéből magánvizsgát adni: ez tőle felvehető, hanem a vizsgálat ugy intézendő, hogy a tanulónak az előző évek összes tanulmányaiban! jártassága kellőleg kitűnjék, mely végből a felvétetni kívánó elébb a középtanoda felsőbb osztályában is magánvizsgát adni köteleztetik. A két havi szünidő alatt magánvizsga senkitől sem vehető fel. 16. Osztályösszevonást a nyilvános mint magántanulóknál csak az iskolai szék engedélyezhet, előhaladt kor, értelmi érettség és jeles előmenetel körülményei mellett, s ez esetben is csak akkor, ha folyamodónak az általa végzett tanév tantárgyai többségéből kitűnő és jeles osztályzata van. 17. A magánvizsga díja egy félév összes tanulmányaitól 20 ft., melyből öt forint az igazgatót, 15 a kérdező tanárokat illeti. Szegénysorsu tanulóknál — hova a lelkészek és tanítók fiai is tartoznak, — e díj csak az igazgatónak fizetendő öt forintra terjed. A pótvizsgákért öt forint fizettetik az igazgatónak. 18. A magán — pót és javító vizsgák eredménye egy jegyzőkönyvbe iratik, melyet az igazgató kezel. 19 A rendkívüli tanulókat — kik rendes vizsgákat nem tehetnek — az illető szaktanár, kívánságukra, megvizsgálhatja. Ily vizsgálatokért a tanár a vizsgálat rendes díjaihoz kötve nincfc. c) Érettségi vizsga. 20. A bölcsészeti tanfolyam végén az utolsó félévi közvizsga helyett az úgynevezett érettségi vizsga adatik, melynek czélja kitudni minden egyes növendéknek képzettségi fokát azon tudományokból, melyeket a gymnasiumí és bölcsészeti tanfolyam alatt végeztek, hogy így meghatároztathassék, vajon a szaktudományokat — melyekre lépni óhajtanak — képesek lesznek-e sikerrel hallgatni, mely végből egyenként Írásbeli ugy mint szóbeli szigorú vizsgát kiállani kötelesek. — A vizsgáló bizottmány elnöke az egyházkerület püspöke, vagy ennek helyettese, tagjai azon tanárok, kik a bölcsészeti tanfolyamban tanítanak. A képzettségi fokozat ismérvei között a suly a fogalmazásra fektetendő. Egy évben rendesen háromszor tartatik e vizsga, u. m. a lefolyó tanév utósó hetében, a beállott tanév elején, és a tanév első felének lefolytakor. 21. Az érettségi vizsga díjául az intézet rendes növendékei 6, egyebek 20 ftot fizetnek. III. Osztályzat és bizonyítvány. 22. A tanuló fél évi osztályzata a fél évi kikérdezéseken (censurák) és a fél évi közvizsgákon nyert osztályzatainak eredménye. A dolgozatok is figyelembe veendők nem csupán a nyilvános, hanem a magántanulóknál is. 23. A tanulmányi előmenetel fokozatai az oktatásügyérség rendelete szerint: kitűnő, jeles, jó, elég, elégtelen, rosz. 24. Ha a tanuló erkölcsi kihágásaiért többször feddve és büntetve volt s siker nélkül, az erkölcsi rovatba ily osztályzat írandó: első osztályú megróva. 25. A tanulók osztályzatai félévenként az értesitvények jegyzökönyvébe iratnak, egyszersmind párban az egyházkerület püspökéhez és az oktatásügyérséghez megküldendők. Ennek teljesítése az igazgató tiszte. 26. A számszerinti sorozat csak a theologusoknál — kik ily sorozat szerint veszik a jótéteményeket — tartatik fenn, szinte ily számsorozat készítendő a bölcsészek közölt, minden egyes ünnepi követségek választásainak alkalmára; egyébként és egyebütt a betű-sorrend állapiltatik meg. 27. Az iskolai bizonyítványt a tanuló kértére az igazgató adja ki, ha az azt kérő iskolai, szállási, élelmezési és a szülök, vagy gyámok beleegyeztével rendelt ruházati adósságaira nézve tisztán áll. 28. A nyilvános rendes tanulók bizonyítványát az értesitvényből az igazgató készíti s aláírják mind azon tanárok, kiket a tanuló azon években — melyekről a bizonyítvány szóll — hallgatott volt. A magántanulók bizonyítványát szinte az igazgató készíti és aláírják a vizsgálalot teljesitelt tanárok. 29. A nyilvános ugy, mint magánvizsgáról szólló bizonyítványok díja 2 ft, pecséldíj 50 kr, a példány ára 20 kr. Több példány kivélele esetében is a bizonyítvány díja egyszeresen fizettetik. IV. Szünidő. 30. Kétféle szünidő van: nagy, mely két hónapig tart, és időköziek a szorgalom szakába eső ünnepek alkalmával. V. Törvényszékek. 31. Az iskolai rend fenntartására és a fegyelem kezelésére első bíróságul szolgál: az iskolaszék, melynek elnöke az igazgató, tagjai az acad. tanárok, jegyzője a szenior. 32. Fölebbvileli törvényszékül szolgál az egyházkerületi tanács. De mivel ez csak bizonyos időszakokban ül együtt: az ezen tanács elé tartozó iskolai ügyekben ideiglenesen a kerület püspöke és főgondnoka intézkednek. B) Fegyelemre vonatkozók. 33. Az académiai növendékek érettebb korú ifjak, kik át bírják gondolni azon czélt, mely után fáradoznak, egy pillanatig sem feledve, hogy a képzettség és neveltség minél magasabb fokozatának elérése